Month: March 2022

Építési rendszer kiválasztása

by

A megfelelő építési rendszer kiválasztása a jövőt illetően


Építési rendszer a leendő házadhoz:

Bármely építkezés fizikailag több elemből áll:

  • infrastruktúra
  • ellenállási szerkezet
  • nyilászárók
  • válaszfalak
  • finisz elemek
  • az otthonoz szükséges komfortérzetet biztosító anyagrétegek – vízszigetelés, hőszigetelés, akusztika

Az összes komponens közül az ellenállás szerkezete a legfontosabb azon egyszerű oknál fogva, hogy ezen múlik a felhasználók életének fenntartása egy nagyobb földrengés esetén. Az ellenállási szerkezet egy olyan szerkezet elemeinek összessége, amely biztosítja a talajra ható erők vezetését és tehermentesítését. Ezek az erők többféle eredetűek: földrengések, szelek, hóterhelések az épület súlyára, a bútorok és az emberek terhelésére rányomódó erők.

Számos építési rendszer közül választhat a kedvezményezett háza tervezésének megkezdésekor:

  • Vasbeton vázszerkezetes rendszer.
  • Tégla csapágyfalazat
  • Vasbeton vázak és teherhordó tégla falazat vegyes rendszere
  • A fa pillérek és gerendák rendszere
  • Fa szerkezet
  • Fém szerkezetek
  • Vasbeton membránok (falak)
  • Vasbeton oszlopok és vastag födém (gerendák nélkül)

Minden strukturális rendszernek megvannak a maga előnyei és hátrányai, attól függően, hogy az egyes elemek melyiket választják, mit képviselnek.

Ezen rendszerek bármelyike ​​tökéletesen érvényes, feltéve, hogy a helyszíni kivitelezés teljes összhangban van a projekttel, és a statikus mérnök a szerkezeti elemeket a hatályos előírásoknak megfelelően betartja és kiszámítja.

Alegerea unui sistem constructiv

by

Sistem constructiv pentru viitoarea casa

Orice constructie se compune fizic din cateva elemente :

  • infrastructura
  • structura de rezistenta
  • inchideri
  • compartimentari
  • finisaje
  • straturi de materiale cu rol de asigurare a comfortului necesar locuirii – materiale hidroizolante, termoizolante, higrotermice, acustice, e.t.c.

Dintre toate componentele, structura de rezistenta este cea mai importanta din simplul motiv ca de ea depinde mentinerea vietii utilizatorilor la un seism major. Structura de rezistenta este ansamblul elementelor unei constructii care asigura conducerea si descarcarea fortelor la pamant. Aceste forte au origini multiple: ele sunt forte imprimate structurii de seism, de vant, din incarcarea de zapada, din greutatea proprie a cladirii, din incarcarea cu mobilier si persoane.

Exista mai multe sisteme constructive dintre care beneficiarul poate alege atunci cand se gandeste sa porneasca proiectarea casei lui:

  • Sistemul constructiv in cadre de beton armat.
  • Zidaria portanta de caramida
  • Sistemul mixt de cadre din beton armat si zidarie portanta de caramida
  • Sistemul din stalpi si grinzi din lemn
  • Structura din lemn in sistem “fagure” sau “american”
  • Structuri metalice
  • Diafragme (pereti) din beton armat
  • Stalpi din beton armat si dala groasa (fara grinzi)

Fiecare sistem structural are avantajele si dezavantajele lui, in functie de care fiecare beneficiar va alege ceeace il reprezinta.

Oricare dintre aceste sisteme este perfect valabil, cu conditia ca executia pe santier sa respecte in totalitate proiectul, iar inginerul de rezistenta sa conformeze si sa calculeze elementele structurale conform normativelor in vigoare.

Energiahatékonyság az otthonunkban

by

Energiahatékonyság

Általánosságban, Ha házépítésről van szó, az energiahatékonyság nagyon fontos szerepet játszik. Alapvetően ezzel biztosítjuk a kényelmet, de az erőforrások megtakarítását, valamint az épület hosszú távú védelmét is. A ház hőszigetelése csökkentheti a ház energiahatékonyság veszteségét. Egy megfelelő hőszigetelés megteremtheti az otthon elvárt kényelmet.

Energiahatékonyság az otthonunkban

Energiahatékonyságon az épületen belüli hő megőrzést értjük. Ez az alap és a külső falak, a padló és a tetőtér gondos szigetelésével tehető meg. Ezeket az elemeket, az ablakokkal és a külső ajtókkal együtt “hőhidak”-nak nevezik. Ezek a fő pontok, amelyeken keresztül a külső környezettel a hőmérséklet-csere történik.

Különböző anyagokkal történhet a hőszigetelés, ezek közül a leggyakrabban használt – polisztirol lapokat és cellulóz hőszigetelést említjük, mindegyiknek megvannak az előnyei és hátrányai a költség, a hatékonyság vagy a tűzállóság tekintetében. Ezen megoldások valamelyikével a lehető legnagyobb mértékben csökkenthető a hőveszteség, az eredmény pedig egy melegebb, optimálisabb beltéri környezet lesz alacsonyabb hőfogyasztás mellett. Az otthon energiahatékonysága egy kellemesebb környezetet jelent.

Az energiahatékonyság nem csak az építésről, az épület szigeteléséről vagy a hozzá tartozó kiegészítőkről szól. Befolyásolhatja az épület elhelyezkedése, az alkalmazott szellőzőrendszerek vagy az üzemeltetés módja is.

Energiahatékonysági fokok

A belső hőkomfort eléréséhez felhasznált energia mennyiségétől függően az épületeket különböző osztályokba sorolják, amelyeket A-tól G-ig betűkkel jelölnek. Gyakorlatilag minden épület meg van jelölve, és minden betű mögött egy 1-től 100-ig terjedő pontszám található, amely szigorúan meghatározott az illetékes hatóságok által.

Az energiaosztály meghatározásakor olyan elemeket kell figyelembe venni, mint a falvastagság, a falazat típusa, a tető típusa, a pince építési módja, a fűtési rendszerek állapota és teljesítménye, az épület helyzete, üzemeltetési módja, szigetelés.

Az A energiahatékonysági osztályba tartozó épületek fogyasztása elvileg 125 kwh/m2/év, míg a másik szinten lévő, G energiahatékonysági osztályú épület fogyasztása több mint 820 kwh/mp/ év.

Energiahatékonysági fogok

Eficiența energetică a locuinței

by

Eficiența energetică

Când vorbim de construirea unei case, eficiența energetică este foarte importantă. Practic, în felul acesta asigurăm confortul locatarului, dar și economisirea resurselor, a banilor acestuia, precum și protejarea pe termen lung a clădirii. Termoizolatiei unei case poate reduce pierderile eficienta energetică a locuinței.

Eficiența energetică a locuinței

Prin eficiență energetică înțelegem conservarea căldurii din interiorul construcției. Acest lucru se poate realiza prin izolarea atentă a fundației și a pereților exteriori, planșeu și pod. Aceste elemente, împreună cu ferestrele și ușile exterioare, poartă numele de ‘’punți termice’’, deoarece sunt principalele puncte prin care se fac schimburi de temperatură cu mediul exterior.

Acestea se izolează cu diverse materiale, între care amintim pe cele mai des folosite – plăci de polistiren și termoizolant celuloză, fiecare având avantaje și dezavantaje la capitolele cost, eficiență sau calitate ignifugă. Folosind una dintre aceste soluții, se reduc pe cât posibil pierderile de căldură, iar rezultatul va fi un mediu interior mai cald cu un consum mai mic de energie termică. Eficiența energetică a locuinței înseamnă un mediu mai plăcut.

Eficiența energetică nu este dată doar de constructie, modul în care este izolată clădirea sau accesoriile pe care aceasta le are. Aceasta poate fi influențată și de modul în care este amplasată clădirea, sistemele de ventilație folosite sau modul în care este exploatată.

Grade de eficiență energetică

În funcție de volumul de energie consumat pentru obținerea confortului termic în interior, clădirile sunt încadrate în diverse clase, notate cu litere de la A la G. Practic, fiecare clădire este notată, iar în spatele fiecărei note stă un punctaj de la 1 la 100, stabilit cu strictețe de autoritățile din domeniu. 

La stabilirea clasei energetice sunt luate în calcul elemente precum grosimea pereților, tipul de zidărie, tipul de acoperiș, modul în care este construit subsolul, starea instalațiilor de încălzire și performanțele acestora, poziția clădirii, modul în care este exploatată, izolație, etc. 

În principiu, o cladire care face parte din clasa de eficiență energetică A trebuie să aibă un consum de maxim 125 kwh/m2/an în timp ce o clădire aflată la polul opus, cu clasa de eficiență energetică G, are un consum de peste 820 kwh/mp/an. 

În România, majoritatea clădirilor sunt încadrate în clasele de eficiență energetică C și D.

Grade de eficiență energetică