Hővisszanyerő szellőztető rendszerek

HRV:

Ahogy a nevében is benne van, ez a rendszer hőt cserél és szellőztet. A két légáram a hővisszanyerő egységen belül halad át anélkül, hogy fizikailag keveredne, majd az elszívott levegő hője a kintről hozott friss frisslevegőbe kerül, és a csővezetékeken keresztül minden helyiségbe kerül. Az elszívott és a befúvott levegő nem ugyanazon a csövön belül áramlik, így nincs keresztszennyeződés a különböző légáramok között.

A bejövő szellőzők friss levegőt juttatnak be az épületbe kívülről. Ahogy a levegő bejut a tetőn keresztül, áthalad a hőcserélőn. Ezzel egyidejűleg a ház belsejéből ellentétes irányba áramlik az állott(de meleg) levegő. A hőcserélő mechanizmuson is áthalad, de nem keveredik a hűvös friss levegővel. Ehelyett a kétféle levegő külön csövekben halad egymás mellett. Az épület belsejéből érkező meleg levegő felmelegíti a kívülről érkező friss, hideg levegőt. A friss levegő most már meleg, és beáramlik az épületbe.

Passzívházaknál követelmény hogy ha nincs hidegebb mint -10oC akkor a beáramlott levegő minimum 16.5oC kell legyen. (Nem mondja, hogy bent mennyi kell legyen a levegő) (The passivhaus handbook). Az emberek hajlamosak magasabb hőfokra emelni a ház hőmérsékletét, ha úgynevezett hideg huzatokat érzékelnek. Ezt légtömörség kialakításával és szellőztető rendszerek használatéval lehet megakadályozni, ebben az esetben az épület lakói akár két C fokkal alacsonyabb hőmérsékletű szobában ugyanazt a komfortérzetet érik el mintha egy melegebb, de huzatos szobában lennének.

Központi szellőztető vs decentralizált

Központi szellőztető

A központi, vagy centralizált szellőztető a rendszer, ahogy  a nevében is benne van, egy központi egységről szívja majd juttatja a levegőt a különböző helyiségekbe a csöveken keresztül amit általában a födém alatt vagy felett jut minden helyiséghez

A hővisszanyerő rendszerrel kihasználható az, ami már létezik, valamint csökkenteni lehet a környezetre gyakorolt hatásunkat, beleértve azt a hőmennyiséget is, amelyet naponta elveszítünk a kiáramló levegő segítségével. A hővisszanyerő rendszerek úgy működnek, hogy az ingatlanban lévő értékes meleg levegőt vagy vizet hasznosítják a külső levegő hűtésére vagy fűtésére.

A Passivhaus Handbook írói szerint egy átlagos lakásban egy átlagos HRV kb. 1kWh fogyaszt naponta. Egy hannoveri passzívházban sikerült elérni, hogy egy HRV 1kWh energia felhasználásával sikerült 16.5 kWh energiát előállítani.

A hővisszanyerő rendszer a normál fűtési rendszertől függetlenül működik, minden helyiségben szűrőkkel ellátott szellőzőszelepek találhatók, amelyek levegőt juttatnak be és ki minden helyiségből, amelyek a hővisszanyerő egységhez vezetnek.

Ezek a rendszerek különösen fontosak a légtömör épületeknél mivel másképp nem tudna szellőzni megfelelően.  A hővisszanyerő rendszer telepítése lehetővé teszi, hogy az ingatlan légmentesen zárjon, és nincs szükség ablaknyílásokra vagy fürdőszobai elszívó ventilátorokra, ez egészségesebb, tisztább és csendesebb környezetet teremt.

Az újabb szellőztető rendszerek már akár 95% hőenergiát is megtakaríthatnak. Emellett soknál beállítható, hogy a meleg, nedves szobából több energiát vonjon el.

HRV elemei:

Központi egység: Ez tartalmazza a hőcserélőt, a két ventilátort ami mozgatja a ki és beáramló levegőt, és a két levegőszűrőt. Ennél az elemnél nagyon fontos a megfelelő szigetelés, főleg ha a házon kívül van elhelyezve.

Kondenzvíz lefolyó: kondenz akkor keletkezik amikor a meleg, nedves levegőből kivonják a meleget és így a hidegebb levegő nem tudja megtartani az összes párát, ezért az visszaváltozik cseppfolyós állapotba. (A hideg levegő kevesebb párát tud megtartani). A kondenzvíz lefolyó hozzá kell legyen csatlakoztatva az épület lefolyó rendszeréhez és el kell legyen látva fagy védelemmel.

Fagy védő: Ez különbözik a kondenzvíz lefolyó fagy védelmétől. Ebben az esetben a központi egységet kell megvédeni a fagytól. Egy olyan rendszer van kialakítva, amit a légcsatornákba építenek és felmelegítik a beáramló levegőt amennyiben az alacsonyabb mint -5oC.

Levegőszűrők: A központi fejegységben található egy F7 megnevezésű finom részecske szűrő ami a beáramló levegőt szűri és egy G4 nevezetű filtert ami a kiáramló levegőben lévő durva port szűri. Mindkettő a központi egységen kívül található, ezzel is védve azt. A konyha elszívójánál található egy zsírszűrő is, ami a zsír csövekbe és fejegységbe való bejutását akadályozza meg.

Légcsatornák: A két légcsatorna kapcsolja össze a kinti vagy benti levegőt a fejegységgel. A beszívó csatorna legalább 3 méter magasan kell legyen, mivel ezen a magasságon tisztább a levegő. Nem szabad a két nyílást tud közel rakni egymáshoz, mivel hanem a kiáramló levegőt beszívhatja a beszívó csatorna. Ezek közt legalább 2 méter távolság kell legyen, ha egymás fölé szeretnénk helyezni akkor a ki szívó csatorna kell legyen felül és legalább 1 méter távolság kell legyen köztük.

Amennyiben a fejegység az épületen belül található, akkor a beszívó csövet le kell szigetelni, hanem az a beáramló levegő és a benti levegő hőmérséklet különbség miatt kondenzációhoz vezet.

Amennyiben hidegebb régióban van használva, lehetőség van a beáramló légcsőbe szerelni egy elektromos radiátort, ami a már felmelegített levegő hőmérsékletét felemeli az optimális szintre, de lehetőség van ezt a központi fejegységben is elhelyezni.

Hangtompítók: A hangtompítók megakadályozzák a fejegységből jövő zajok mozgását, valamint megakadályozzák a helyiségek közti hangáramlást.

Levegő terminálok: Ezek azok a tárgyak amik közvetlenül kapcsolódnak a falhoz, ez az ami a lakók számára látható. Több féle kialakítása van, van amelyik inkább a hatékonyságot, van amelyik az esztétikát helyezi előtérbe.

Nyári elterelő: A nyári melegben ez az elterelő  eltereli a fejegységtől a beáramló levegőt és egyenesen az épületbe viszi.

Központi vezérlőegység: Ez az egység teszi lehetővé, hogy különböző módokat állítsunk be. (Például csökkentett működés módba ha nem vagyunk otthon vagy megnövelt teljesítménnyel főzés esetén.

HRV előnyei:

  • csökkenti a port és a pollent a szűrői segítségével
  • csökkenti a levegő páratartalmát
  • elszívja a szagokat
  • csökkenti az energiafelhasználást
  • akár 95% energiát is újrahasznosít

HRV hátrányai:

  • az én meggyőződésem ellenére, ez a rendszer nem hűti le a meleg levegőt a nyári hónapokban, kivéve ha a légcsövek a föld alatt vannak vezetve. Amennyiben nincsenek a csövek elvezetve, akkor klímaberendezés szükséges az épület hűtésére.
  • Egy nem megfelelően szigetelt épületben nem tud hatékonyan működni mivel mielőtt a rendszer megmentené a hőenergiát, addigra a ház szerkezetén távozik az.
  • Egy nem megfelelően légtömör házban ugyancsak ez a probléma mivel a lyukakon a hőenergia valamint a pára is távozik mielőtt a rendszer elvszívhatná azt.
  •  

Karbantartás:

Pont mint az autóknál, itt is évente szűröket kell cserélni annak érdekében, hogy megtisztított levegő jusson a szerkezetbe.

Miért van szükség a szellőztető rendszerekre

Vezető  MVHR készítők:

Vent-Axia, Airflow, Duco, Xpelair, Nuaire, Caladair, Vortice , Quiet-Vent, Blauberg

Központi szellőztető vs decentralizált

Decentralizált

A decentralizált hővisszanyerés ugyanazt a célt szolgálja, mint egy központi rendszer: szellőzési forrást biztosít a hő feláldozása nélkül. Ahelyett, hogy egy központi pontról szellőztetné a házat, kisebb léptékben működik, ami lehetővé teszi az energiahatékonyság helyiségenkénti kezelését. A legjobb választás az ingatlan méretétől és a használat módjától függ. Ez az egység rövid ciklusokban működik, amelyek működés közben automatikusan átkapcsolnak.  Az első ciklusban kiszívja az elhasználódott levegőt és nedvességet az ingatlan belsejéből. Ahogy a levegő áthalad az egységen, az egység megtartja a levegő hőjét. Ciklusokban működve egy kis egység képes a levegőcserét elősegíteni anélkül, hogy a bejövő és kimenő légáramokat összekeverné. Miután átvált a második ciklusra, átadja a hőt a bejövő friss levegőnek. Egy kicsit úgy lehet elképzelni mint a motor dugattyúi, egyszer kiszívja az elhasznált levegőt, majd befújja A decentralizált hővisszanyerés fantasztikus lehetőség felújításokhoz vagy utólagos átalakításokhoz, különösen kisebb vagy régebbi lakások esetében, mivel ezek kevesebb helyet igényelnek. Több egység telepítése az ingatlanban hasonló eredményt hoz a központosított rendszerhez. A decentralizált hővisszanyerés legjobb kihasználása érdekében továbbra is le kell zárnia azt a teret, amelyen dolgozik, hogy megakadályozza a levegő szivárgását.

HRV (Heat Recovery Ventillation) vs ERV (Energy Recovery Ventillation)

Ahhoz, hogy megértsük mi a különbség a két rendszer között és miért fontos sok helyen az ERV, tudnunk kell mit jelent a relatív páratartalom.

Relatív páratartalom

A relatív páratartalom azt mutatja meg, hogy a levegő által tárolható maximális vízgőzmennyiséghez képest mennyi a levegő vízgőztartalma.

Ha például 30°C a levegőben 15 g/m³ a levegő vízgőztartalma, akkor a relatív páratartalom 50%-os, mivel, ezen a hőmérsékleten a levegő 30,0 g/m³ tud tárolni.

A fenti példánál maradva, míg +30°C pontosan 30g/m³ a levegő maximális vízgőztartalma, addig -10°C fokon ez az érték csak 2,2g/m³.

Azért relatív a páratartalom mivel ha mondjuk 10 C fokos a levegő akkor a maximum vízgőz tartalma 2.2 gramm/m3 lehet. Amennyiben mind a 2.2 grammot tartalmazza, akkor a levegő páratartalma 100%. Viszont ha a levegő 30oC és mondjuk 15g/m3 vízgőzt tárol, akkor az csak 50%. Tehát lehet akár kevesebb vízgőz egy 100%-os páratartalmú levegőben, mint egy 50%-osban.

A pára hatása az emberi szervezetre:

A passzívház standard úgy határozza meg, hogy a szervezetünknek a 35-55% relatív páratartalmú levegő az ideális. Nem mellesleg, ha ennél az értéknél alacsonyabb a páratartalom, hajlamosak vagyunk hidegebbnek érezni a hőmérsékletet, és ha ennél az értéknél magasabb, hajlamosak vagyunk túl melegnek érzékelni.

Túl alacsony páratartalom következményei:

  • szemek kiszáradása és irritálódása
  • bőr viszketése és sáppadtá válása
  • légzőrendszeri problémák
  • nyálkahártya kiszáradása

 Túl magas páratartalom következményei:

  • atkák és gombák elszaporodása
  • nehezebb légzés (asztmások fojtogató érzést is érezhetnek)
  • fejfájás, figyelem és koncentrációs képesség romlása

Relatív páratartalom szabályozási módszerei:

Higroszkopikus felületek használata a helyiségekben (agyag vakolat)

Növények elhelyezése mivel ők magas páratartalom esetén magukba szívják a párát, míg alacsony esetén párát bocsájtanak ki magukból.

ERV

Az ERV segít fenntartani a relatív páratartalmat egy épületen belül. Amikor az ERV hőenergiát ad át két légáram között, akkor a bennük lévő nedvességet is továbbítja.

Miért fontos a relatív páratartalom szabályozása?

Ha egy épületben 22 fok van és 50%-os relatív páratartalom, az azt jelenti, hogy 11g/m3 vízgőz van a levegőben. Amennyiben a HRV vagy ERV kiszívja ezt a levegőt, és befújja a 22 fokra felmelegített kinti 10 fokos akár 100% páratartalmú levegőt, akkor a lakásban a páratartalom lecsökkenhet akár 10-20%-ra ami már káros az egészségre.

Az ERV működése: Úgy működik mint a HRV, csak itt a központi fejegységbe van szerelve egy műanyag kerék ami be van vonva silica géllel (ez magába szívja a párát). Ez a kerék folyamatosan forog.

Tehát amikor a két légáram belép az ERV-be, a rendszer a nedvesség egy részét a nedvesebb légáramból veszi, és a kevésbé nedves légáramra juttatja. Ez segít távol tartani a páratartalom nagy részét otthonából a meleg, párás hónapokban, és lehetővé teszi, hogy a páratartalom bent maradjon a hűvös, száraz hónapokban.

Értékek, amiket figyelembe kell venni HRV vagy ERV előtt:

Légszállítás: A légszállítás azt mutatja meg, hogy a szellőztetőgép hány m3/h levegőt képes szállítani 1 óra alatt. Itt arra kell figyelni, hogy a gyártók különböző nyomáskülönbségeken (Pa) mérik a saját termékeiket.

COP  (Coefficience of performance) – Teljesítménymutató: Ez az érték azt mutatja meg, készülék 1kW felvett elektromos áram segítségével, mekkora energiatermelésre, hőteljesítmény leadására képes. Minél magasabb az érték, annál jobb.

PHI (Passive House Institute) – Passzívház minősített hatásfok: Ez az érték azt mutatja meg, hogy a hőenergia mekkora részét képes átadni a kiáramló levegő a beáramló levegőnek. Ezt a mérést csak már beépített formában a Passive House Intitute végzi.

A Passivhaus Handbook írói szerint egy átlagos lakásban egy átlagos HRV kb. 1kWh fogyaszt naponta. Egy hannoveri passzívházban sikerült elérni, hogy egy HRV 1kWh energia felhasználásával sikerült 16.5 kWh energiát előállítani.            

Melyek a passzívház előnyei és hátrányai?

Az ingatlanpiac nagyon sokféle lehetőséget kínál, amelyek közül a leendő tulajdonosok választhatnak. Az alternatívák között szerepelnek az úgynevezett passzívházak, amelyek igazán újakRomániában. Vajon ezek a passzívházak csak a tervezők egyszerű trükkjeik, vagy valóban vannak értékelhető előnyeik?

Mik azok a passzívházak?


A “passzívház” koncepciót az a vágy hívta életre, hogy forradalmasítsa az ingatlanpiacot azáltal, hogy új típusú, a környezetre (majdnem) nulla hatást gyakorló épületeket hoz létre, valamint olyan ökológiai vagy “zöld” házakat, amelyek alacsony energiafogyasztással járnak. Pontosabban, ahhoz, hogy egy épület “passzívháznak” minősüljön, nagyon szigorú előírásoknak kell megfelelnie, mind az energiafogyasztás, mind a primerenergia-szükséglet tekintetében. A burkolat légzárósága szintén kritérium annak meghatározásához, hogy egy épület passzív-e vagy sem.

Mennyibe kerül egy passzívház?


A közhiedelemmel ellentétben passzívház bármilyen anyagból épülhet, amennyiben bizonyos tervezési irányelveket betartanak. A passzívházak ára azonban nem sokkal magasabb, mint a hagyományos házaké, mivel a passzívházak átlagosan 10-15%-kal drágábbak, mint más típusú házak.

Miket ad és vesz el egy ilyen ház?


A passzívházaknak, mint minden más lakástípusnak, vannak előnyei és hátrányai. Ami a passzívházak előnyeit illeti, számos előnye van.

Előnyök


A passzívházak legfontosabb előnyei között említhetjük mindenekelőtt a jó szellőzést, ami azt jelenti, hogy a lakók élvezhetik a szűrt levegő előnyeit, amelyben nagyon alacsony a CO2, a kémiai vegyületek vagy a formaldehid koncentrációja.

A passzívházaknak más előnyei is vannak a tető alatt élők egészségére nézve. A szellőztetőegységekben lévő szűrők megakadályozzák, hogy porszemcsék, szennyeződések vagy allergének kerüljenek a házba.

Emellett egy másik ok, amiért a passzívház építése mellett dönthet, a rendkívül magas energiahatékonyság. A csökkentett energiafogyasztás a közüzemi számlák értékében is tükröződik, amiből arra következtethetünk, hogy a passzívházak hosszú távú előnyökkel járnak.

Hátrányok


Ami az ilyen típusú házak hátrányait illeti, megemlíthetjük, hogy meglehetősen nehéz megépíteni őket, ha azokra az igényes szabványokra utalunk, amelyeknek egy ilyen kategóriájú építménynek meg kell felelnie.

Miért éppen faház?

Miért éppen faszerkezet? Melyek a faházak előnyei?

A fa az egyik legrégebbi építőanyag, amelyet már az ókor óta használnak házak építésére. Ez egy sokoldalú anyag, amelyből építhetünk faházat a hegyekben vagy éppen egy modern házat a városban.

Rövidebb építési idő. Egy faház gyorsabban épül, mint egy tégla- vagy betonház. Vannak olyan faházak, amelyek 2-3 nap alatt felállíthatók, ha az alapot előkészítik.

A faházak könnyebbek. Emiatt egyszerűbb alapra van szükségük, amely anyagtakarékos. Az iparosított faelemek, például rétegelt gerendák használatával más építőanyagokhoz képest sokkal nagyobb nyitott terek építhetők.

A faházak jobb hőszigetelést biztosítanak. A fa jó hőszigetelő, és ez egy faház belsejében is megmutatkozik: nyáron hűvösebb, télen pedig melegebb. Természetesen a szigetelés minősége nagyon fontos, mert ez az előny elveszhet, ha az előregyártott panelház falai nem jól szigeteltek, vagy a ház építése nem megfelelően történik.

A fa rugalmas anyag, és ezt a tulajdonságát a házakra is átviszi. Emiatt a faházakról azt mondják, hogy ellenállóbbak a földrengésekkel szemben.

A fa rugalmas, de az illesztések nem. Ezért a földrengés hatásait egy faházban is érezhetjük.

A faházak könnyű felosztást tesznek lehetővé, és több lakóterületet biztosítanak, mint a cement- vagy téglaházak. Ez azért lehetséges, mert a fából készült házszerkezetek vékonyabb falakkal rendelkeznek, ami nem befolyásolja a szerkezet szilárdságát.

A faházak építése kevesebbe kerül. Tudtad, hogy egy faház bútorok és egyéb belső felszerelések nélkül 30-35%-kal olcsóbb lehet, mint egy tégla- vagy betonház?

Ha azonban egy jól megépített faházat szeretnénk, amely rendelkezik a fenti tulajdonságokkal, akkor nem érdemes az olcsóságot választani. Valószínűleg az árkülönbség egy részét később hátrányok formájában fogjuk megtalálni.

A fémszerkezetek előnyei és hátrányai

A fémvázas házak egyre elterjedtebbek hazánkban, a hagyományos házak alternatívájaként.

Ha Önt is érdekli egy ilyen ház, a végső döntés meghozatala előtt érdemes mérlegelnie az ilyen lehetőség előnyeit és hátrányait.

1. Mikor és hol lehet fémvázas házakat építeni?


Az ilyen típusú házak az év bármely szakában építhetők, de az ilyen projektben résztvevő emberek védelme érdekében célszerű elkerülni a hideg évszakot.

Ami a helyszínt illeti, a fémházak bárhol felépíthetők, akár vidéki, akár városi területeken, még olyan területeken is, amelyeket földrengések érhetnek. Ez az anyag nagy ellenállóképességének köszönhető. Mint minden ház esetében, itt is a felhasznált anyagok és a kivitelezés módja számít.

2. Költségek és építési idő


A hagyományos betonházakhoz képest a fémházak építési költségei alacsonyabbak lehetnek. A könnyebb szerkezetnek köszönhetően megtakarítható az alapanyag. Az ilyen típusú házak építési ideje rövidebb, mint a hagyományos házaké. A teljes építési idő az alapozástól, a szerkezet felállításától, a burkolatoktól, a telepítéstől és a befejezéstől számítva körülbelül három hónapot vesz igénybe.

3. Fémházak típusai


Amikor egy ilyen ház építési projektjét szeretnénk megvalósítani, szem előtt kell tartanunk, hogy két típus közül választhatunk:

  • könnyűfémvázas házak
  • előregyártott anyagokból összeállított fémszerkezetű házak


A könnyűfémvázas házak lehetővé teszik a ház helyszínén történő testreszabást. A kialakítás és a felhasznált anyagok a kedvezményezett igényeihez igazíthatók. Az alapozás után a munkások a szerkezet és a külső burkolat összeszereléséhez látnak hozzá. Ezután folytatják a tető összeszerelését. A projekt az elektromos és vízvezeték-szerelési munkálatokkal zárul.

Az előregyártott anyagokból készült fémszerkezetű házakat speciális műhelyekben készítik, szállítják és a helyszínen összeszerelik. Ezek egy gyors módszert jelentenek a ház szabványos kialakítású építésére. Az alkalmazott szendvicspanelek OSB belső és külső lemezekből állnak, középen ásványgyapot vagy cellulóz réteggel.

4. Milyen előnyei vannak a fémházaknak?

  • Az épületek nem lesznek se penésznek, se rágcsálóknak kitéve.
  • A fémszerkezetek nem égnek, és tűz esetén nem segítik elő a lángok terjedését; emiatt nincs szükség különleges kezelések alkalmazására a szerkezeten. A galvanizálás a korrózió ellen is extra védelmet nyújt.
  • földrengésállóak, így a károk kisebbek lesznek, mint egy hagyományos házban keletkező károk.
  • akár 60%-kal könnyebbek, mint a fa, ami megmenti Önt attól, hogy sok pénzt fizessen az alapozásért. Egy könnyűszerkezetes szerkezetnek nincs szüksége drága alapra.
  • Egy ilyen ház felépítésének sebessége nagy, mivel minden elem már meg van építve.
  • A kis profiloknak köszönhetően a falak sokkal vékonyabbak, mint a hagyományos házaké, így a ház hasznos területe nagyobb.

5. A fémszerkezetű házak hátrányai


Mint minden projekt esetében, a felhasznált anyagoknak is lesznek hátrányai, egyetlen anyag sem 100%-ban tökéletes. A fémszerkezetek hátrányai a következők:

  • mivel a falak meglehetősen vékonyak, extra beruházásra lesz szüksége, hogy a hangszigetelés érdekében egy plusz réteget helyezzen el.
  • a fémszerkezet nagyon jó hőszigetelést igényel.
  • ha az Ön által használt fémszerkezet nem rendelkezik tágulási hézagokkal, akkor a hőmérsékletcsere miatt a tömörülés és a tágulás miatt zajokat tapasztalhat. Szélsőséges esetekben falrepedések is előfordulhatnak.
  • A fémvázas házak rövidebb időközönként igényelnek karbantartást, mint a hagyományos házak.
  • földrengés esetén, bár ellenállóbbak, mint más típusú házak, ellenőrizni kell, hogy nem következnek-e be nagyobb deformációk.

Ha még mindig bizonytalan, hogy milyen típusú házat szeretne, végezze el a kutatást, elemezze az egyes lehetőségek előnyeit és hátrányait, és bátran hívjon minket a 0756 077 663-as telefonszámon vagy küldjön e-mailt a home@celiqum.ro címre.

A napelemek működése

NAPELEMEK MŰKÖDÉSE

A napelemek elektromos energiát állítanak elő a napsugárzás hatására. A termelt energiát közvetlenül visszatáplálhatjuk az elektromos hálózatba, ezt a szolgáltató visszavásárolja, vagy akkumulátorok segítségével eltárolhatjuk későbbi felhasználásra.

A napelem vagy fotovillamos elem olyan szilárdtest eszköz, amely az elektromágneses sugárzást (fotonbefogást) közvetlenül villamos energiává alakítja. Az energiaátalakítás alapja, hogy a sugárzás elnyelődésekor mozgásképes töltött részecskéket generál, amiket az eszközben az elektrokémiai potenciálok, illetve az elektron kilépési munkák különbözőségéből adódó beépített elektromos tér rendezett mozgásra kényszerít, vagyis elektromos áram jön létre. Ez a jelenség ívkisüléses lámpák esetén is lezajlik, nem szükséges kizárólagosan napfény.

A napelemek vékony szilícium lapkákból állnak, amelyeket különböző hordozófelületekre visznek fel, ezzel biztosítva az elemnek megfelelő merevséget, és sérülésmentességet. A szilícium lapkákba rétegesen meghatározott tulajdonságú atomokat diffundálnak, ezzel egy úgymond szennyezett félvezetőt kapunk.

A szennyező atomok egy része elektron többlettel bír, másik részének elektron hiánya van a hordozó szilíciumhoz képest. Ha a fényt alkotó fotonok egy olyan atommal ütköznek aminek elektron többlete van, ezt kiütve elektron áramlás indul meg, azaz egyenáram fog folyni zárt hálózatban. A fény hatására a napelem pólusai között egyenfeszültség alakul ki. Tehát a napelem áramgenerátornak tekinthető.

Forrás: https://napelemtechnika.hu/hirek/86-minden-a-napelemrol-blog/49-napelemek-mukodese

Építési rendszer kiválasztása

A megfelelő építési rendszer kiválasztása a jövőt illetően


Építési rendszer a leendő házadhoz:

Bármely építkezés fizikailag több elemből áll:

  • infrastruktúra
  • ellenállási szerkezet
  • nyilászárók
  • válaszfalak
  • finisz elemek
  • az otthonoz szükséges komfortérzetet biztosító anyagrétegek – vízszigetelés, hőszigetelés, akusztika

Az összes komponens közül az ellenállás szerkezete a legfontosabb azon egyszerű oknál fogva, hogy ezen múlik a felhasználók életének fenntartása egy nagyobb földrengés esetén. Az ellenállási szerkezet egy olyan szerkezet elemeinek összessége, amely biztosítja a talajra ható erők vezetését és tehermentesítését. Ezek az erők többféle eredetűek: földrengések, szelek, hóterhelések az épület súlyára, a bútorok és az emberek terhelésére rányomódó erők.

Számos építési rendszer közül választhat a kedvezményezett háza tervezésének megkezdésekor:

  • Vasbeton vázszerkezetes rendszer.
  • Tégla csapágyfalazat
  • Vasbeton vázak és teherhordó tégla falazat vegyes rendszere
  • A fa pillérek és gerendák rendszere
  • Fa szerkezet
  • Fém szerkezetek
  • Vasbeton membránok (falak)
  • Vasbeton oszlopok és vastag födém (gerendák nélkül)

Minden strukturális rendszernek megvannak a maga előnyei és hátrányai, attól függően, hogy az egyes elemek melyiket választják, mit képviselnek.

Ezen rendszerek bármelyike ​​tökéletesen érvényes, feltéve, hogy a helyszíni kivitelezés teljes összhangban van a projekttel, és a statikus mérnök a szerkezeti elemeket a hatályos előírásoknak megfelelően betartja és kiszámítja.

Az optimális ventilláció, avagy a klíma hátrányai

Ventilația casei

Az optimális ventilláció, avagy a klíma hátrányai:

  • A nyári forróság elleni védekezés legismertebb formája a klíma használata, azonban az újgenerációs házak építésénél előtérbe kerültek a szellőztető rendszerek is. Ennek egyik oka az energiatakarékosság, a másik pedig az egészségtudatosság.
  • A klímák ugyanazt a levegőt forgatják a helyiségben, így ablaknyitás nélkül nem kerül friss levegő a rendszerbe. Ha nem figyelünk oda a rendszeres tisztításra, akkor a klíma szűrőjében megtelepedhetnek a különböző baktériumok és gombák, melyek légúti betegségekhez is vezethetnek.
    A szellőztető rendszerek folyamatosan cserélik a helyiség levegőjét, tehát ablaknyitás nélkül is friss levegőhöz juthatunk. Van aki azért választja inkább a klímát, mert a nyári időszakban szenved a pollenektől és próbálja minél jobban elszigetelni a lakást a kinti levegőtől. Azonban az allergiásoknak sem kell és nem is egészséges lemondaniuk a friss levegőről, mivel a szellőztetők pollenszűrővel is felszerelhetők.
  • Energiatakarékosság szempontjából sem a legkedvezőbb megoldás a klíma, hiszen a hűtéshez az elektromos hálózatból nyer energiát, ami meg fog látszani a villanyszámlán is. Akik a 20 fok körüli hőmérsékletet kedvelik, azoknál a meleg nyári hónapokban szinte folyamatosan kell, hogy menjen klíma.


A megfelelő ventillátorok nagy előnye, hogy a kiáramló levegőt használja fel a friss levegő hűtéséhez, így nem használja feleslegesen az áramot. A téli hónapokban ez ugyan így igaz, csak ekkor felmelegíti a kintről érkező levegőt a szobából távozó levegő hőmérsékletére.

Összességében elmondható, hogy hosszútávon a hővisszanyerős ventillátor rendszerek jobban megérik, mivel télen-nyáron használhatók alacsony energiahasználat mellett. Lehet bármilyen jó a nyílászárónk, ha nem tudjuk a szellőztetést ablaknyitás nélkül megoldani, akkor az utcát fogjuk hűteni/fűteni.

Ha a mesterséges szellőztetésről többet szeretnél tudni, ajánljuk figyelmedbe a következő cikkünket amely a passzívházakról szól:

Mi az a konténerház?

A konténerházak alapját gyakorlatilag a szállítmányozásban használt konténerek vagy a gyakran látott irodakonténerek adják. Ezekből áll össze a konténerház, amely nemcsak lakóház, de nyaraló, iroda vagy vendégház is lehet, sőt, hazánkban létezik ilyen óvoda is.

A konténerek 1,5 mm vastagságú hideg acéllemezekből állnak össze, és az így összeállított, de merevített dobozok könnyen bővíthetők és ugyan masszívak is, de nem túl ellenállóak a környezeti hatásokkal szemben. Könnyen beázhatnak és a hideg-meleg időjárás váltakozásával szemben önmagukban nem nyújtanak védelmet.

Milyen méretek vannak?

Többfajta méretű konténerek léteznek: lehet 20 lábas, 40 lábas, nyitott tetejű konténer vagy mondjuk az amerikai változat, amely 45 lábas konténer.

A 20 lábas konténer méretei: 6096mm (H) x 2438mm (Sz) x 2590mm (M).
A 40 lábas konténer méretei: 12192mm (H) x 2438mm (Sz) x 2590mm (M).
A 40 lábas magasított konténer méretei: 12192mm (H) x 2438mm (Sz) x 2895mm (M).
A 45 lábas magasított konténer méretei: 13716mm (H) x 2438mm (Sz) x 2895mm (M).

Milyen előnyei vannak a konténerházaknak?

  • Sokkal olcsóbb konténerekből házat építeni, mint egy hagyományosat felhúzni a semmiből.
  • Nemcsak pénzt, de rengeteg időt is spórolhatunk vele, ugyanis akár 2-3 hét alatt is felépíthető egy konténerház és szinte azonnal használatba is vehetjük.
  • Ahogy fentebb említettük, maguk a konténerek masszívak és stabilak és nagyon jól terhelhetőek, így biztonságosan egymásra építhetőek az elemek.
  • Egyre fontosabb a fenntarthatóság és a környezettudatosság, a konténerház pedig abszolút beleillik ebbe az elvbe. A világon rengeteg felesleges konténer hever itt-ott, a beolvasztás helyett pedig lakásként is újrahasznosíthatjuk őket.
  • A méretétől függően könnyen szállítható, így ha felmerülne a költözés gondolata, otthonunkat nyugodtan magunkkal vihetjük!

A Celiqum Home előnyei

A passzívház előnyei a szerkezeti kialakításukból fakadnak: széltömörek, hőhídmentesek, illetve erősen hőszigetelt épületburok kerül rájuk, amely a meleg szobalevegő tárolását, valamint a külső, hideg levegőnek a fűtött szobától való kizárását szolgálja.

Pénzt takarít meg

Környezetbarát építkezési forma

Energiatakarékos otthon

Rendezett papírok esetén akár három hónapon belül is beköltözhető

Kérhető rá lakáshitel vagy Prima Casa program

Időtálló megoldás

Védve van a kártevőktől, az állatok nem fészkelnek bele

Helytakarékos

A teljeskörű ügyintézés és a gyors építkezésnek köszönhetően nem helyez felesleges nyomást a megrendelőre

Az épületek passzívház technológiával is elérhetőek, amelyek megfelelnek a nemzetközi standardoknak és az épülés befejezése után megkapják a passzív ház minősítést

Mik azok a passzív házak?

Az első passzívház (passivhaus) 1990-ben épült Németországban, számuk azóta folyamatosan növekszik. A passzívház lényege az energiatakarékos működés maximalizálása és az ökológiai lábnyom csökkentése, ami egyaránt hat pozitívan a környezetre és a házban élőkre. A hővisszanyerő ventiláció folyamatosan biztosítja a friss levegő áramlását az épületben, ugyanakkor mindezt a hőveszteség minimalizálásával teszi. A kintről bejövő friss levegőt a rendszer a bentről kikerülő levegővel hűti le vagy melegíti fel. A gyártási technológia lehetővé teszi a falak és tető hatékony hő és hangszigetelését. Az épületekhez használt szigetelőanyagnak köszönhetően könnyen megvalósítható a légtömörség és a hőhídmentesség ami nagyban lassítja a ház kihűlését és kimelegedését. A Celiqum Home egy faház melegséget nyújtja viszont annyi törődést igényel, mint egy jól elkészített tégla ház, mivel hozzá kizárólag válogatott anyagokat használunk fel. A fa előre szárított, kártevőktől mentes, lekezelt, pontosan vágott, így az elemek olyanok, mint egy gondosan elkészített bútordarab egyike, nem nyikorog, nem szárad, nem recseg.