Örömmel szeretnénk veletek megosztani a legfrissebb és a piacon egyedinek számító fejlesztésünket: a faszerkezetű házkalkulátorunkat.
Ez az innovatív eszköz lehetővé teszi, hogy egyszerűen és hatékonyan elkészítsd a saját, személyreszabott árajánlatodat, ha faház építésére készülsz. A faszerkezetű házak építése új lendületet kapott az elmúlt években. Azok, akik egyedi, környezetbarát és gyorsan felépíthető otthont szeretnének, egyre inkább a faházak felé fordulnak. A tervezés és az árkalkuláció bonyolult folyamat lehet, így jön képbe a legújabb faszerkezetű házkalkulátorunk, amely segít eligazodni a használatának világában.
Ezen kisokos célja, hogy megkönnyítse a kalkulátor használatát, amely jelmagyarázatként és használati útmutatóként egyaránt szolgálhat, ha nehézség merülne fel a használata során.
Földszint:
A földszint az az emelet vagy szint az épületen belül, amely a földszinttel érintkezik, vagyis a talajszinttel. Általában ez az alapvető szint, amely a legkönnyebben elérhető az épületből, és gyakran tartalmazza az olyan központi helyiségeket, mint a nappali, étkező, konyha vagy más funkcionális terek.
Emelet:
Az “emelet” az épület egy olyan szintje, amely a földszint felett helyezkedik el. Gyakran említik második emeletként is.Egy emeletes ház esetén az emelet a földszint felett az első olyan szint, amely magasabban található, míg többemeletes épületeknél (pl. irodaházak, lakótoronyok) több emelet is lehet.
Tető:
A “tető” az épület felső része, amely védi az épületet az időjárási viszontagságoktól és a külső környezeti hatásoktól, valamint meghatározza az épület külső megjelenését. A tető fontos része az épület szerkezetének és tervezésének. A kalkulátorunkban három különböző tetőtípust említünk:
Sátortető
A sátortető olyan tetőszerkezet, amely a tető vonalát ívesen emeli fel a középpont felé, és mindenik oldalon lejtős. Ez a tetőforma íves vagy hajlított kialakításának köszönhető, amely általában egyetlen, központi gerendán vagy csúcsánál támogatott.
Lapostető
A lapostető olyan tetőszerkezet, amely minimális vagy alig észrevehető lejtéssel rendelkezik, így gyakorlatilag “laposnak” tűnik. Bár a neve “lapos”, a lapostető valójában enyhe lejtéssel rendelkezik, hogy lehetővé tegye a csapadékvíz lefolyását és elvezetését.
Több törésű tető
A több törésű tető olyan tetőszerkezet, amely több lejtésű, vagy más néven több síkkal rendelkező tetőformát jelent. Ez a tetőforma olyan háromdimenziós szerkezetet hoz létre, amelynek több lejtése van különböző irányokba, ami összetett és érdekes megjelenést eredményez az épületen.
Alsó födém:
Az “alsó födém” egy olyan szerkezeti elem az épületben, amely a földszint és az első emelet között elhelyezkedik és határolja a tereket egymástól. A belső födémek fontosak az épület funkcionalitása és szerkezeti stabilitása szempontjából.
Felső födém:
A “felső födém” az épület legfelső emeletén elhelyezkedő szerkezeti elem, amely az épület tetejét (tetőteret) határolja a legfelső szint alatt. A felső födém fontos szerepet tölt be az épület szerkezetében és funkcionalitásában.
Földszinti külső falak:
A földszinti külső falak az épület alapvető szerkezeti elemei, amelyek elválasztják az épület belsejét a külső környezettől, és támogatják az épület súlyát és stabilitását. Ezek a falak fontos szerepet játszanak az épület hőszigetelésében, vízhatlanságában és védelmében.
Földszinti belső falak:
A földszinti belső falak az épület belsejében található szerkezeti elemek, amelyek elválasztják és meghatározzák a belső tereket a földszinten. Ezek a falak fontos szerepet játszanak az épület szerkezetében, funkcionalitásában és esztétikájában.
Földszinti falak:
A földszinti falak magassága az épület tervezésének és funkciójának függvénye, és változhat az építészeti stílustól, az épület rendeltetésétől és az elvárt belső tér kialakításától.
Emeleti külső falak:
Az emeleti külső falak az épület felső szintjein található szerkezeti elemek, amelyek elválasztják az épület belső tereit a külső környezettől és biztosítják az épület stabilitását és védelmét.
Emeleti belső falak:
Az emeleti belső falak az épület felső szintjein található szerkezeti elemek, amelyek elválasztják és meghatározzák az egyes helyiségeket és funkcionális területeket az emeleteken belül.
Emeleti falak magassága:
Az emeleti falak magassága az épület tervezési és funkcionális szempontjaitól függ, és több tényező is befolyásolhatja. Általánosan elmondható, hogy az emeleti falak magassága általában kisebb lehet, mint a földszinti falaké, de ez változhat az épület stílusától, rendeltetésétől és a tervező preferenciáitól függően.
Reméljük, hogy ez a bejegyzés hasznos útmutatást nyújtott a faszerkezetű házkalkulátor használatához és az építkezési tervek elkészítéséhez. Ne feledd, hogy a kalkulátor csak egy eszköz az építési folyamatban, és számos más tényezőt is figyelembe kell venni az építkezés során.
Ha további kérdéseid vannak a kalkulátor használatával vagy az építkezéssel kapcsolatban, ne habozz megkeresni bennünket a 0756 077 663 telefomszámon, de írhatsz bátran a home@celiqum.ro email címünkre is. Szívesen segítünk válaszolni és támogatni az építkezéssel kapcsolatos döntésekben.
A ház építését megelőzően a teleknek tisztának kell lennie. Az építési munkák költsége nagyban függ a telek méretétől: minél nagyobb, annál több munkaóra és ennek következtében magasabb költségek várhatók. Emellett gondoskodni kell arról, hogy az építőgépek könnyen hozzáférjenek a területhez, mivel bármilyen speciális intézkedés az ekskavátorok és más eszközök szállítására további költségeket vonhat maga után.
A telek talaja szintén meghatározó szerepet játszik a költségek tekintetében. Kerülni kell a kőzetes vagy túl lágy talajú területeket. Az agyagos vagy lágy talajú területeken több földmunkára lehet szükség ahhoz, hogy elég szilárd talajt találjunk a ház alátámasztásához. Ha a talaj túl lágy, további erőfeszítésre és pénzre lehet szükség.
Ha tervezel egy sziklás területen házat építeni, készülj fel az ásás költségeire. Ugyanúgy, mint más építéseknél, figyelembe kell venned azokat az építési lépéseket, amelyeket magad is elvégezhetsz. Egyetlen munkást és egy gépet is alkalmazhatsz. Ebben az esetben felelősséggel kell lenned az anyagok szállításáért, a munka felügyeletéért, a munkaórák végrehajtásáért és a teljes tervezésért. Ha ez nem hangzik túl jól, alkalmazhatsz egy vállalkozót, aki vállalja a fent említett felelősségeket.
Egy építési terület szervezése akkor történik, amikor egy új építkezés kezdődik, és magában foglalja a következőket:
Az időbeni szervezés a szükséges építési anyagokkal;
Az anyagok tárolása a területen kijelölt helyen;
Az építéshez szükséges eszközök, berendezések és gépek beszerzése;
A szükséges személyzet biztosítása az építés végrehajtásához;
A munkások elszállásolása kijelölt helyeken (hálóterem, barakk, konténerek) – ahol a kényelem és higiénia biztosított;
Az étkezések és zuhanyzók biztosítása – ebben a szakaszban minden higiéniai szabálynak meg kell felelni.
Amikor elkezdődik a terület szervezése, meg kell oldani az alábbi közművek kérdését:
Víz – elengedhetetlen a munka során, és betonkeveréshez, ragasztókhoz stb. használják. Elérhető a helyi vízhálózathoz csatlakozva, ha az a területen található, vagy egy kis mélységű kutatásból származó szivattyúval;
Elektromos energia – a gépek üzembe helyezéséhez szükséges;
Mellékhelyiség – a munkások higiéniájához szükséges, ezt a problémát legegyszerűbben úgy oldhatjuk meg, hogy ökológiai típusú konténerekben bérelünk hordozható WC-ket.
Az építési terület elérhetőségének és védelmének kérdésével kapcsolatban ajánlott körbekeríteni, biztosítani az őrzést és könnyen hozzáférhetővé tenni a különböző építőgépeket és szállító járműveket. Az építési területen végzett munkák során természetesen sok hulladék keletkezik. Ezért a munkálatok után a maradék hulladékot egy speciális területen kell összegyűjteni, amíg az építés be nem fejeződik.
A munkák befejezése után ezeket a hulladékokat a helyi szemétszállító cég gyűjti össze és szállítja el egy erre a célra kijelölt helyre.
A kijelölt építési terület táblája
A munkaterület szervezésének megkezdésekor gondoskodni kell a munkaterületi tábla felállításáról, amely a következő részleteket tartalmazza:
Gyakori probléma, hogy régebbi épületek szigetelése, ablakcseréje után penész jelenik meg a szobákban. A penészesedés ronda, és a penészgomba spórája az egészségre is nagyon káros.
Penészedés okai
Ha az alábbi két tényező találkozik, a fal penészesedése megindul:
Alacsony a fal felületi hőmérséklete
Magas a páratartalom
Ezek az alapvető fizikai okok, de ezek visszavezethetők az épület jellemzőire, illetve a lakók szokásaira. Az épület jellemzőit az ablakok cseréje alapvetően megváltoztatja, a penészedés igen sokszor az ablakcsere után indul meg.
Mit lehet tenni? A kiváltó okok megszűntetése
A penészes falfelületet lehet kaparni, festeni, lefújni vegyszerekkel, bekenni csoda festékekkel, de ez csak rövid ideig hatásos, átmeneti megoldás. A kiváltó okokat kell megszűntetni. Sajnos ez gyakran komoly költség: a penészesedés oka gyakran az épület szerkezei elemeinek a hibáira vezethető vissza.
Miért alacsony a fal felületi hőmérséklete?
Téli időszakban a fal felületi hőmérséklete igen alacsony lehet. Az okok szerteágazók:
A szobában nem fűtenek eléggé. A megoldás egyszerű: fűteni kell a szobát. Sajnos a legtöbb esetben anyagi okokból, a fűtési költségek lejjebb szorítása érdekében nincs egy szoba fűtve. Sajnos nincs varázsszer, vagy a penészt kell elviselni, vagy a magasabb fűtésszámlát. Sajnos hosszú távon a penész drágább, mert a penészgomba spórája rendkívül káros az egészségre; a fűtésszámlán megtakarított pénz mehet majd gyógyszerekre, gyógykezelésre (allergia, asztma, stb…).
A fal hőhidas. A hőhíd olyan felület aminek jobb a hővezetési képessége mint a környezetének, amiatt télen jobban lehűl. Egyik ilyen hőhíd tapus, amikor több épület szerkezeti elem kapcsolódik egymáshoz (pl. külső fal – födém). A jobb hővezetésű rész télen erősen lehűl. A másik típus az ún. geometriai hőhíd, ezek az épület sarkai, kiszögelései. Hőhíd mindig van, az egyedüli cél a hőhidak minimalzálása lehet, ennek eszköze a hőszigetelés. Sajnos bizonyos hőhíd típusok nem, vagy csak nehezen szigetelhetők. Ha a tervezés-kivitelezés során a csomópontok kialakítására nem ügyeltek kellően, akkor a hőhíd a “házba van építve”, ennek orvosolása szinte lehetetlen.
Vizes falszerkezet. A falak hővezető képességét a nedvesség javítja. Ha vízszigetelési problémák miatt a falazat a talajből folyamatosan vizet szív fel, akkor az átnedvesedett falak jobban hűlnek.
Javaslatunk: a hőhidakról és a pontos felületi hőmérsékletekről hőkamerás vizsgálat ad tájékoztatást. Sok vállalkozás foglalkozik hőkamerás épületdiagnosztikával, érdemes egyiküket felkeresni, de a Celiqum csapata is bátran segíthet ebben.
Egyes típusok páratartalmat is mérnek, és kiszámítják azt a felületi hőmérsékletet, ahol a pára kicsapódik. Ilyen eszközzel a falak kritikus felületei megkereshetők.
Miért magas a szoba páratartalma?
Egy négy fős család naponta 10-14 liter párát juttat a lakás levegőjébe. A pára forrása:
az emberi biológiai folyamatai (pl. légzés, izzadás)
fürdés
főzés
ruhaszárítás
takarítás (felmosás)
az épületben működő nyitott égésterű tüzelőberendezés működése (pl. gázbojler)
növények biológiai folyamatai
Az előző pontban említett vizes falak problémaköréről itt nem szólunk részletesen. A talajból érkező nedvesség a használatból a páraterhelést tovább növeli.
Fentiek részben csökkenthetők, pl. ha a ruhákat nem a szobákban szárítják, egyéb tényezők már alig, vagy egyáltalán nem befolyásolhatók. Amit meg lehet akadályozni, az a PÁRA FELHALMOZÓDÁSA. A pára azért halmozódik fel a szobában, mert a szellőzés elégtelen.
A szobákban felhalmozódott párát szellőztetéssel lehet lecsökkenteni. A legegyszerűbb az ablaknyitás lenne. Az ablaknyitás a legtöbbször nem működő módszer, mert a lakók nem szellőztetnek, mert az alapos szellőztetés kihűti a szobát, lehet újra felfűteni. Eredmény: magasabb fűtésszámla. Lásd a korábbi, “nem fűtenek eléget” pontot.
A lakók csak akkor szellőztetnek, amikor már nagyon-nagyon muszáj. Addigra késő. A páratartalom kicsapódik a hideg falon, sarokban, a penész életfeltételei már megvannak. Folyamatos, rendszeres szellőztetésre lenne szükség, ez viszont megnöveli a fűtés költségeket, hiszen az ablakon meleg levegő távozik. A lakók az utcát fűtik.
A régebbi épületek rendelkeztek egy nem kívánatos légcserével, ami az ablakok, falak tömítetlenségein keresztül több-kevesebb levegő áramlást okozott az épületben. A legtöbb épületben nincs penész, köszönhetően ennek a láthatatlan és nem kontrollált szellőzési “módszernek”, és a megszokott reggeli és esti kereszthuzatos szellőztetésnek. A páratartalom nem tud feldúsulni. “Cserébe” a tulajdonosok az utcát is fűtik, a fűtésre fordított költség magas.
Felújítás: szigetelés, ablakcsere, kazáncsere
A penész akkor alakul ki, amikor a lakók, megelégelve a magas fűtési költségeket, és az ablakok alatt fütyülő szelet, felújításra szánják el magukat. A szigeteléssel és az új ablakokkal egy zárt, becsomagolt épületet hoznak létre, amely ugyan olcsóbban fűthető, de a kevesebb fűtés éppen abból adódik, hogy már nem megy ki a meleg levegő az ablakok résein, mert az új ablakok tökéletesen záródnak.
A rossz hír az, hogy ezzel együtt a korábbi levegő áramlás is megszűnt, ami még alacsony szinten tartotta a belső páratartalmat. A páratartalom feldúsul, a hőhidas szerkezeteken a pára kicsapódik, a penész szaporodása megindul. Hiába a külső fal szigetelése, sokszor marad hideg felület (pl. sarkok) mert a szerkezeti elemek hőhíd problémáit csupán a homlokzati hőszigetelés nem oldja meg.
Gyakran az ablakok cseréje után a régebbi kazánt is kicserélik, korszerű, kondenzációs típusra. A régebbi, kéményes gázkazánok a “szellőztetőgép” funkcióját is betöltötték a téli időszakban. Az égéshez szükséges levegő az ablakok tömítetlenségein át érkezett a kazánhoz, és a kéményhuzat biztosította a levegő folyamatos mozgását. A kondenzációs gázkazánok nem így működnek, a gáz elégéséhez szükséges levegő nem a szobákon át érkezik. Az eredmény: a korábbi “kéményes” szellőzési módszer is megszűnt.
Más esetben a lakók milliókat költenek ablakra és hőszigetelésre, és az egyik probléma helyett egy rakás másikat kapnak: a szellőztetés hiányából adódó probléma halmazt (penészedés és levegő minőség) Az ablakcsere után a lakók rájönnek, hogy a korábbi napi 1-2 szellőztetés már nem elég, a levegő nagyon rossz, ha nem nyitnak rendszeresen ablakot. Abszurd módon, a drága új ablakokon a lakó saját kezűleg engedi ki a hőenergiát.
Olcsó megoldás a csak elszívó rendszerek kiépítése. Figyelem, az olcsóbb egyszerű fürdőszoba elszívó ventilátorok szakaszos üzeműek, erre nem alkalmasak. Folyamatos üzemű ventilátort kell beépíteni, amely a páratartalom növekedésére a fordulatszámát megemeli, majd a normál páratartalom visszaállítása után egy alap szellőzésre áll be. A friss levegőt légbevezetőkön keresztül kell a szobába juttatni.
Az ilyen ventilátoroknak az alábbi műszaki jellemzői:
folyamatos üzemre alkalmas, golyós csapágyazású
csendesített üzemű, alapjárati zajszintje 15 dB alatti
kis fogyasztású, alapjárati fogyasztása 2-5W
légcsatornázhatók (a legolcsóbb ventilátor típusok csak oldalfalba szerelhetők, 2-3 méter légcsatornával már nem bírnak el)
képesek páratartalomra szabályozni
Megoldás 2: páramentesítő készülék
Legtöbben a páramentesítő készüléket javasolják a penész ellen. Ezek a készülékek valóban hatékonyan csökkentik a szoba páratartalmát, viszont számolni kell az alábbiakkal is:
a gépek működése zajjal jár
a gépek fogyasztás nem elhanyagolható, gépnagyságtól függően kb. 160-300 W
a gépek a szoba levegőjét keringtetik, és hűtik, friss levegőt nem juttatnak a szobába
a szoba levegője továbbra is elhasznált és rossz minőségű lesz (sok CO2 és kevés oxigén), csak a pára mennyisége csökken
továbbra is ablakot kell nyitni a friss levegőért, a fűtési rendszer emiatt az utcát is fűti
Teljes megoldást kizárólag a hővisszanyerő szellőztető rendszer jelent. Ez biztosítja a párás levegő folyamatos elszívását, amellett, hogy energiát nem dob ki az ablakon: a meleg levegővel a téli hideg, friss levegőt fűti fel. A hővisszanyerős szellőztetők teljes megoldást nyújtanak:
folyamatosan kijuttatják a párás, elhasznált levegőt a szobákból
a párás, rossz minőségű levegő helyett friss, száraz levegőt juttatnak a szobába
a téli hideg, friss levegőt a hővisszanyerő fűti fel, ingyen
a bejuttatott friss levegőt szűrik, így akár pollenmentes levegő is bejuttatható
a jó minőségű hővisszanyerős szellőztetők fogyasztása elhanyagolható, kb. 10W/ szoba
a jó minőségű hővisszanyerős szellőztetők zajszintje elhanyagolható, 25 db(A) alatt van
mivel nem kell ablakot nyitni, hogy a lakók friss levegőhöz jussanak, ezért a fűtési rendszer sem dolgozik feleslegesen az utca fűtésén, nincs pazarlás
a hővisszanyerős szellőztetőgép nyáron is működik, ilyenkor a szobába érkező friss levegő hűvösebb
Az eredmény nem csak a penész eltűnése, hanem folyamatos friss, jó minőségű levegő a szobákban, a fűtési költségek csökkentésével.
A közel nulla kibocsátású épület (NZEB) olyan épületet jelent, amely nagyon magas energiateljesítménnyel rendelkezik, miközben a közel nulla vagy nagyon alacsony energiaszükségletet jelentős mértékben, megújuló forrásokból származó energiával kell fedezni, beleértve a helyben vagy a közelben előállított megújuló forrásokból származó energiát.
Nulla kibocsátású épületek
Az irányelv felülvizsgálatára irányuló bizottsági javaslat (2021 decembere) a jelenlegi NZEB-ről a nulla kibocsátású épületek (ZEB) felé tesz előrelépést, összehangolva az új épületek energiateljesítményére vonatkozó követelményeket a hosszabb távú klímasemlegességi céllal és az “energiahatékonyság az első” elvvel.
Az irányelvjavaslat szerint a nulla kibocsátású épületet olyan épületként határozzák meg, amely nagyon magas energiateljesítménnyel rendelkezik, és a még mindig szükséges nagyon alacsony energiamennyiséget teljes mértékben megújuló energiaforrásokból származó energiával fedezi, és a helyszínen fosszilis tüzelőanyagokból származó szén-dioxid-kibocsátás nélkül.
A ZEB-követelményt 2030. január 1-jétől kell alkalmazni minden új épületre, 2027. január 1-jétől pedig minden új, hatóságok által használt vagy tulajdonolt épületre.
Míg a javaslat középpontjában az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése áll, a ZEB meghatározása magában foglalja továbbá a globális felmelegedési potenciál (GWP) életciklusonkénti kiszámítását és az épület energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványban történő közzétételét. Ezt a követelményt 2027. január 1-jétől kell alkalmazni minden 2000 négyzetméternél nagyobb hasznos alapterületű új épületre, 2030. január 1-jétől pedig minden új épületre.
nZEB = nearly Zero-Energy Building – közel nulla energiaigényű épület
Az nZEB előnyei
A közel nulla energiafelhasználású otthonok minden paramétere távolról vezérelhető, tárolható és folyamatosan elemezhető.
A hosszú távú környezeti előnyök mellett az nZEB-házak haszonélvezői a fenntartási költségek tekintetében azonnali előnyöket is érzékelnek. Egy közel nulla energiájú otthon számlája mínusz vagy legalábbis nulla. Valójában a jövő házának, az nZEB-háznak nemcsak havi számlái nincsenek, hanem esetleg még bevételei is. Az nZEB-házak olyan házak, amelyek intelligens technológiákat használnak, és ezért a legkevesebb állott levegővel rendelkeznek.
Az nZEB épületek három módon járulnak hozzá a fenntartható fejlődéshez
Az épületek tervezése segíthet az energiafogyasztás csökkentésében: az építészeknek és az építtetőknek olyan megoldásokat kell tervezniük, amelyek sokkal jobban kihasználják a természeti erőforrásokat (napfény, szél, kültéri hő, elhelyezkedés, éghajlati jellemzők stb.) az energiafogyasztás csökkentése érdekében anélkül, hogy a lakók kényelmét és igényeit feláldoznák.
2. A megújuló energiaforrások minél szélesebb körű használatának ösztönzése a CO2-kibocsátás csökkentése és a hagyományos, erősen szennyező forrásoktól való függőség csökkentése érdekében: az energiafogyasztás jelentős részének megújuló forrásokból (fotovoltaikus vagy szélenergia), hőszivattyúkból vagy távfűtésből kell származnia, az épületszektor hatékonyabbá és szén-dioxid-mentessé tétele érdekében.
3. Az e szabványnak megfelelő jogszabályok ösztönzik az energiahatékony épületek építését.
Néhány meghatározó elem az nZEB épületek számára, szakértői forrásból:
A falak megfelelősége
Ez az egyik legfontosabb intézkedés a tervezési szakaszban az nZEB-szabványhoz kapcsolódó energiateljesítményszintek elérése érdekében, mivel általában a legtöbb energia egy épületben a falakon keresztül vész el.
Az átlátszatlan és az üvegezett felület arányának optimalizálása
Ez a lépés nagy jelentőséggel bír az nZEB-szabványok szerinti felújítás folyamatában, és jelentősen befolyásolhatja az energiafogyasztást.
A napenergia-nyereség optimalizálása
Ebben a szakaszban a napenergia-bevitelből származó előnyöket és problémákat egyaránt figyelembe kell venni. Először is, az épület elrendezését a helyszín adottságaihoz (pl. a közeli növényzet megléte vagy a szomszédos épületek magassági rendszere) viszonyítva kell mérlegelni. Figyelembe kell venni az épület orientációját is az égtájakhoz viszonyítva. Végül, de nem utolsósorban, a forró évszakban a túlmelegedés elkerülése érdekében passzív vagy aktív árnyékolási megoldásokat kell mérlegelni.
Megújuló energia
A megújuló energiaforrások használata az épületben különböző alkalmazásokban, például vízmelegítés, fűtés/hűtés és villamosenergia-termelés céljából meghatározó az nZEB-épületek esetében. A megújuló energiát hasznosító technológiák telepítésének fő célja a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának és a CO2-kibocsátás csökkentésének mérséklése. Ilyen technológiák lehetnek: szélgenerátorok, fotovoltaikus rendszerek, napkollektoros rendszerek, biomassza erőművek, biomasszához kapcsolt energiatermelés, biogáz vagy bioüzemanyagok és különböző típusú hőszivattyúk.
Mechanikus szellőztetés hővisszanyeréssel
A mechanikus szellőztető rendszerek különösen fontosak a lakók egészsége és a beltéri levegő minősége szempontjából. A hővisszanyerős szellőztetés célja a természetes szellőzés hőveszteségének csökkentése az ablakok kinyitásával, ami energiamegtakarítást eredményez. További villamosenergia-fogyasztás, valamint további karbantartási és javítási költségek keletkeznek, de a megnövekedett kényelemnek kell az optimális megoldás kiválasztásának alapjául szolgálnia.
Hőszivattyúk
A hőszivattyú teljesítménytényezője a nyert hőenergia és a működéshez felhasznált villamos energia mennyiségének aránya, egy év átlagában. Minél magasabb a teljesítménytényező, annál hatékonyabb a hőszivattyú. A legtöbbször a hajtó energia a villamos energia – ezért nevezik a hőszivattyúk használatán alapuló fűtési folyamatot “a fűtés villamosításának. A hőszivattyúk lehetnek reverzibilisek is, azaz hűtési üzemmódban is működhetnek.
Felhasználói magatartás
A minisztérium közzétett iránymutatásai szerint a felhasználói magatartás jelentős hatással van az nZEB-épületek energiateljesítményére. E tekintetben a lakók tájékoztatása, oktatása és képessé tétele az épület és a létesítmények energiahatékony üzemeltetésére pozitív hatással van. Ez jelentős megtakarítást eredményezhet az energiaköltségek tekintetében.
A Celiqum és Celiqum Home cégcsoport folyamatosan törekszik a megújuló és innovatív energiafelhasználás alkalmazására, hiszen az előregyártott, energiatakarékos otthonok megkövetelik a hosszútávú és sikeres megoldásokat. Minden családi ház, ami az alapra kerül rá, garantáltan az nZEB standardokra épül.
A passzívház teljesítmény alapú szabvány: meghatározza a teljesítendő paramétereket, de nem határozza meg, hogyan kell elérni azokat.
Nagy meglepetésre a PHI nem határoz meg rengeteg kritériumot, viszont, annak érdekében, hogy egy ház megfeleljen annak a kevésnek, nagyon sok erőfeszítés szükséges.
Passzívház technikai követelmények
Követelmények
Értékek
UK átlagos házak értékei
Légtömörség
0.6 légcserénél kevesebb egy óra alatt
Több mint 10 ach (N50 > 10)
Éves a fajlagos fűtési hőszükséglet
15kWh/m2.a – energia szükséges minimum 20oC fűtéshez vagy energia szükséges 25oC alatti hűtéshez
Kb. 200 kWh/m2a.
10W/m2 – a 20oC benti hőmérséklet fenntartásához szükséges csúcsteljesítmény amikor kint -10o C vagy annál hidegebb van
Nincs adat.
Éves fajlagos primerenergia-szükséglet
120 kWh/m2a.- ennyi a maximum amit egy passzívház elhasznál évente.
Több mint 400 kWh/m2a.-
Mit jelent a fajlagos primer energiafogyasztás?
Röviden összegezve: az egy év alatt egy négyzetméterre kivetített fűtési és vízmelegítési energiaszükségletet.
Azaz azt az energiamennyiséget, amennyi az ingatlan élhető és lakható szinten tartásához négyzetméterenként szükséges.
Passzívház komfort követelmények (ajánlás)
Ventilláció
30 m3 / személy / óra Ennyi levegő kell bejusson a szellőztető rendszeren keresztül. 0.1 m / s légsebesség – zajcsökkentés és energiafelhasználás céljából. Minden helyiséget ( még azokat is amelyek nincsenek használva) szellőztetni kell. Minimum 3 fokozatú kell legyen, -30%, normál és +30%
belső felületek minimum hőmérséklete
Minimum 17oC fok kell legyen a benti felületek hőmérséklete amikor kint -10oC vagy annál alacsonyabb a hőmérséklet.
Túlmelegedés
Kevesebb mint az év 10%-ban legyen 25C nagyobb hőmérséklet
Azon órák százalékos aránya egy naptári évben, amikor a beltéri levegő abszolút páratartalma meghaladja a 12 g/kg-ot
aktív hűtés nélkül: ≤ 20 %aktív hűtéssel: ≤ 10 %
Zajszint
≤ 25 db (lakóépület)≤ 30 db (nem lakóépület) PH tanúsítvánnyal ellátott HRV-k általában 40-50dBA között vannak, viszont amit mérnek az helyiségbe bejutó hang.
Ablakok
Minden olyan helyiségben ahol a lakók hosszabb időt tölthetnek el, nyitható ablakokkal kell ellátni.
Mi szükséges ahhoz, hogy elérjük a passzívház standardokat?
PHPP
A passzívházak tervezéséhez elengedhetetlen a PHPP (Passivhaus Projektierungs Paket) számítás. Ez a számítás azzal a céllal jött létre, hogy bizonyítsa, hogy a tervezett épület megfelel a passzívház kritériumainak. Ezzel a számítással még a tervezés során meg tudjuk, hogy milyen energetikai következményekkel jár például a rétegrend vagy az ablakszerkezet megváltoztatása. 200 passzívházban elvégzett kutatás igazolja, hogy szinte teljesen megegyező értéket mutat a tervezés folyamatában, mint a ház elkészülte után mért valódi érték.
Hőszigetelés
A ház külső burkolatának minden építőelemét nagyon jól kell szigetelni. A legtöbb hideg éghajlaton ez legfeljebb 0,15 W/(m²K) hőátbocsátási tényezőt (U-értéket) jelent.
Vastagság/Lambda érték = R érték
(1 / Rétegek R értékének összege) + légrések és javítások = U érték
Passzívház ablakai
A rövidebb hullámhossztól a hosszabb felé haladva a következő elektromágneses sugárzásokat különböztetjük meg:
Gamma-sugárzás
Röntgensugárzás
Ultraibolya sugárzás
Látható fény
Infravörös sugarak
mikrohullámú sugárzás
Rádióhullámok
<10 pm
>30 EHz
gamma-sugárzás
10 pm–1 nm
300 PHz–30 EHz
röntgensugárzás
1 nm–380 nm
789 THz–300 PHz
ultraibolya (UV-) sugárzás
380 nm–780 nm
384 THz–789 THz
látható fény
780 nm–1 mm
789 THz–300 GHz
infravörös (IR-) sugárzás
300 µm–30 cm
1 THz–1 GHz
mikrohullámú sugárzás
1 mm–100 000 km
3 Hz–300 GHz
rádióhullámok
3 rétegű üveg felel meg a legjobban a passzívház szabványnak. A két külső üveg belső felén egy olyan bevonat van ( low-e glazing) ami megakadályozza az Ultraibolya és más rövid hullámhosszú sugarakat de be engedi a fénysugárt és a hosszú hullámú infravöröst.( az infravörös hordozza magába a hőenergiát).
A belső üveg belső felén lévő bevonat megakadályozza a bentről kifele haladó hosszú hosszúhullámú infravöröst, hogy kimenjen ezáltal melegen tartva a belső teret.
Vékony falú rozsda mentes acél (U alakú) – a távtartó
Thermo plastic spacer – műanyag távtartó
Plastic desiccant – műanyag szárító
Levegő helyett mostmár argont, xenont vagy kriptont használnak mivel ezeknek a gázaknak sokkal alacsonyabb a hővezetési képességük mint a levegőnek. A xenon és kripton drágábbak, ezért az argon a leginkább elterjedt passzívház építésnél. Ezek a gázak fokozatosan kiszivárognak, viszont miután az üvegezés elvesztette az összes gázt, még úgyis megfelel egy passzívház követelményeinek.
Az ablakkereteket jól szigetelni kell, és argonnal vagy kriptonnal töltött alacsony e-szintű (Low e-glazing) üvegezéssel kell ellátni a hőátadás megakadályozása érdekében. A legtöbb hűvös éghajlaton ez 0,80 W/(m²K) vagy kisebb U-értéket jelent, 50% körüli g-értékekkel (g-érték = teljes napsugárzás, a helyiségben rendelkezésre álló napenergia aránya).
Árnyékolás
Annak érdekében, hogy a nap nyáron ne melegítse túl az épületet és hogy a legtöbb szoláris energiátkinyerjük télen, árnyékolásra van szükség. Ez árnyékolókkal vagy jól kialakított eresszel kivitelezhető.
Szellőztetés hővisszanyerése
Kulcsfontosságú a hatékony hővisszanyerős szellőztetés, amely lehetővé teszi a jó beltéri levegőminőséget és energiamegtakarítást. A passzívházban az elszívott levegő hőjének legalább 75%-a hőcserélőn keresztül ismét a friss levegőbe kerül.
Az épület légtömörsége
Az 50 Pascal nyomáspróba során a hézagokon keresztüli ellenőrizetlen szivárgásnak kisebbnek kell lennie, mint a ház teljes térfogatának óránkénti 0,6-a (mind nyomás alatt, mind nyomás alatt).
Hőhidak hiánya
Minden élt, sarkot, csatlakozást és áttörést nagy körültekintéssel kell megtervezni és kivitelezni, hogy elkerülhető legyen a hőhidak kialakulása. Az elkerülhetetlen hőhidakat a lehető legkisebbre kell csökkenteni.
A házak passzív úton történő megépítése
Előnyei:
biztosítja, hogy az épület a tervezett módon működjön. (a ház tulajdonosa megbizonyosodik, hogy tényleg annyira jól lett felépítve az épület mint ahogy tervezték)
különböző adókedvezményekbe részesülhet a ház tulajdonosa
egy tanusítvánnyal ellátott háznak az értéke több mint egy ugyanolyan ház tanúsítvány nélkül
Hátrányai:
megszerezni a tanúsítványt költséges
Érvényesség
A passzívház tanusítvány csakis addig érvényes amíg megtartja a tanúsítvány kiállításakor mért energetikai értékeket és az árnyékolás tulajdonságait.
Ahogy a nevében is benne van, ez a rendszer hőt cserél és szellőztet. A két légáram a hővisszanyerő egységen belül halad át anélkül, hogy fizikailag keveredne, majd az elszívott levegő hője a kintről hozott friss frisslevegőbe kerül, és a csővezetékeken keresztül minden helyiségbe kerül. Az elszívott és a befúvott levegő nem ugyanazon a csövön belül áramlik, így nincs keresztszennyeződés a különböző légáramok között.
A bejövő szellőzők friss levegőt juttatnak be az épületbe kívülről. Ahogy a levegő bejut a tetőn keresztül, áthalad a hőcserélőn. Ezzel egyidejűleg a házból ellentétes irányba áramlik az állott(de meleg) levegő. A hőcserélő mechanizmuson is áthalad, de nem keveredik a hűvös friss levegővel. Ehelyett a kétféle levegő külön csövekben halad egymás mellett. Az épületből érkező meleg levegő felmelegíti a kívülről érkező friss, hideg levegőt. A friss levegő most már meleg, és beáramlik az épületbe.
Passzívházaknál követelmény hogy ha nincs hidegebb mint -10oC akkor a beáramlott levegő minimum 16.5oC kell legyen.
(Nem mondja, hogy bent mennyi kell legyen a levegő). Az emberek hajlamosak magasabb hőfokra emelni a ház hőmérsékletét, ha úgynevezett hideg huzatokat érzékelnek. Ezt légtömörség kialakításával és szellőztető rendszerek használatéval lehet megakadályozni, ebben az esetben az épület lakói akár két C fokkal alacsonyabb hőmérsékletű szobában ugyanazt a komfortérzetet érik el mintha egy melegebb, de huzatos szobában lennének.
A központi, vagy centralizált szellőztető a rendszer, ahogy a nevében is benne van, egy központi egységről szívja majd juttatja a levegőt a különböző helyiségekbe a csöveken keresztül amit általában a födém alatt vagy felett jut minden helyiséghez
A hővisszanyerő rendszerrel kihasználható az, ami már létezik, valamint csökkenteni lehet a környezetre gyakorolt hatásunkat, beleértve azt a hőmennyiséget is, amelyet naponta elveszítünk a kiáramló levegő segítségével. A hővisszanyerő rendszerek úgy működnek, hogy az ingatlanban lévő értékes meleg levegőt vagy vizet hasznosítják a külső levegő hűtésére vagy fűtésére.
A Passivhaus Handbook írói szerint egy átlagos lakásban egy átlagos HRV kb. 1kWh fogyaszt naponta. Egy hannoveri passzívházban sikerült elérni, hogy egy HRV 1kWh energia felhasználásával sikerült 16.5 kWh energiát előállítani.
A hővisszanyerő rendszer a normál fűtési rendszertől függetlenül működik, minden helyiségben szűrőkkel ellátott szellőzőszelepek találhatók, amelyek levegőt juttatnak be és ki minden helyiségből, amelyek a hővisszanyerő egységhez vezetnek.
Ezek a rendszerek különösen fontosak a légtömör épületeknél mivel másképp nem tudna szellőzni megfelelően. A hővisszanyerő rendszer telepítése lehetővé teszi, hogy az ingatlan légmentesen zárjon, és nincs szükség ablaknyílásokra vagy fürdőszobai elszívó ventilátorokra, ez egészségesebb, tisztább és csendesebb környezetet teremt.
Az újabb szellőztető rendszerek már akár 95% hőenergiát is megtakaríthatnak. Emellett soknál beállítható, hogy a meleg, nedves szobából több energiát vonjon el.
HRV elemei:
Központi egység: Ez tartalmazza a hőcserélőt, a két ventilátort ami mozgatja a ki és beáramló levegőt, és a két levegőszűrőt. Ennél az elemnél nagyon fontos a megfelelő szigetelés, főleg ha a házon kívül van elhelyezve.
Kondenzvíz lefolyó: kondenz akkor keletkezik amikor a meleg, nedves levegőből kivonják a meleget és így a hidegebb levegő nem tudja megtartani az összes párát, ezért az visszaváltozik cseppfolyós állapotba. (A hideg levegő kevesebb párát tud megtartani). A kondenzvíz lefolyó hozzá kell legyen csatlakoztatva az épület lefolyó rendszeréhez és el kell legyen látva fagy védelemmel.
Fagy védő: Ez különbözik a kondenzvíz lefolyó fagy védelmétől. Ebben az esetben a központi egységet kell megvédeni a fagytól. Egy olyan rendszer van kialakítva, amit a légcsatornákba építenek és felmelegítik a beáramló levegőt amennyiben az alacsonyabb mint -5oC.
Levegőszűrők: A központi fejegységben található egy F7 megnevezésű finom részecske szűrő ami a beáramló levegőt szűri és egy G4 nevezetű filtert ami a kiáramló levegőben lévő durva port szűri. Mindkettő a központi egységen kívül található, ezzel is védve azt. A konyha elszívójánál található egy zsírszűrő is, ami a zsír csövekbe és fejegységbe való bejutását akadályozza meg.
Légcsatornák: A két légcsatorna kapcsolja össze a kinti vagy benti levegőt a fejegységgel. A beszívó csatorna legalább 3 méter magasan kell legyen, mivel ezen a magasságon tisztább a levegő. Nem szabad a két nyílást tud közel rakni egymáshoz, mivel hanem a kiáramló levegőt beszívhatja a beszívó csatorna. Ezek közt legalább 2 méter távolság kell legyen, ha egymás fölé szeretnénk helyezni akkor a ki szívó csatorna kell legyen felül és legalább 1 méter távolság kell legyen köztük.
Amennyiben a fejegység az épületen belül található, akkor a beszívó csövet le kell szigetelni, hanem az a beáramló levegő és a benti levegő hőmérséklet különbség miatt kondenzációhoz vezet.
Amennyiben hidegebb régióban van használva, lehetőség van a beáramló légcsőbe szerelni egy elektromos radiátort, ami a már felmelegített levegő hőmérsékletét felemeli az optimális szintre, de lehetőség van ezt a központi fejegységben is elhelyezni.
Hangtompítók: A hangtompítók megakadályozzák a fejegységből jövő zajok mozgását, valamint megakadályozzák a helyiségek közti hangáramlást.
Levegő terminálok: Ezek azok a tárgyak amik közvetlenül kapcsolódnak a falhoz, ez az ami a lakók számára látható. Több féle kialakítása van, van amelyik inkább a hatékonyságot, van amelyik az esztétikát helyezi előtérbe.
Nyári elterelő: A nyári melegben ez az elterelő eltereli a fejegységtől a beáramló levegőt és egyenesen az épületbe viszi.
Központi vezérlőegység: Ez az egység teszi lehetővé, hogy különböző módokat állítsunk be. (Például csökkentett működés módba ha nem vagyunk otthon vagy megnövelt teljesítménnyel főzés esetén.
HRV előnyei:
csökkenti a port és a pollent a szűrői segítségével
csökkenti a levegő páratartalmát
elszívja a szagokat
csökkenti az energiafelhasználást
akár 95% energiát is újrahasznosít
HRV hátrányai:
az én meggyőződésem ellenére, ez a rendszer nem hűti le a meleg levegőt a nyári hónapokban, kivéve ha a légcsövek a föld alatt vannak vezetve. Amennyiben nincsenek a csövek elvezetve, akkor klímaberendezés szükséges az épület hűtésére.
Egy nem megfelelően szigetelt épületben nem tud hatékonyan működni mivel mielőtt a rendszer megmentené a hőenergiát, addigra a ház szerkezetén távozik az.
Egy nem megfelelően légtömör házban ugyancsak ez a probléma mivel a lyukakon a hőenergia valamint a pára is távozik mielőtt a rendszer elvszívhatná azt.
Karbantartás:
Pont mint az autóknál, itt is évente szűröket kell cserélni annak érdekében, hogy megtisztított levegő jusson a szerkezetbe.
A decentralizált hővisszanyerés ugyanazt a célt szolgálja, mint egy központi rendszer: szellőzési forrást biztosít a hő feláldozása nélkül. Ahelyett, hogy egy központi pontról szellőztetné a házat, kisebb léptékben működik, ami lehetővé teszi az energiahatékonyság helyiségenkénti kezelését. A legjobb választás az ingatlan méretétől és a használat módjától függ. Ez az egység rövid ciklusokban működik, amelyek működés közben automatikusan átkapcsolnak. Az első ciklusban kiszívja az elhasználódott levegőt és nedvességet az ingatlan belsejéből. Ahogy a levegő áthalad az egységen, az egység megtartja a levegő hőjét.
Ciklusokban működve egy kis egység képes a levegőcserét elősegíteni anélkül, hogy a bejövő és kimenő légáramokat összekeverné. Miután átvált a második ciklusra, átadja a hőt a bejövő friss levegőnek. Egy kicsit úgy lehet elképzelni mint a motor dugattyúi, egyszer kiszívja az elhasznált levegőt, majd befújja A decentralizált hővisszanyerés fantasztikus lehetőség felújításokhoz vagy utólagos átalakításokhoz, különösen kisebb vagy régebbi lakások esetében, mivel ezek kevesebb helyet igényelnek. Több egység telepítése az ingatlanban hasonló eredményt hoz a központosított rendszerhez. A decentralizált hővisszanyerés legjobb kihasználása érdekében továbbra is le kell zárnia azt a teret, amelyen dolgozik, hogy megakadályozza a levegő szivárgását.
HRV (Heat Recovery Ventillation) vs ERV (Energy Recovery Ventillation)
Ahhoz, hogy megértsük mi a különbség a két rendszer között és miért fontos sok helyen az ERV, tudnunk kell mit jelent a relatív páratartalom.
Relatív páratartalom
A relatív páratartalom azt mutatja meg, hogy a levegő által tárolható maximális vízgőzmennyiséghez képest mennyi a levegő vízgőztartalma.
Ha például 30°C a levegőben 15 g/m³ a levegő vízgőztartalma, akkor a relatív páratartalom 50%-os, mivel, ezen a hőmérsékleten a levegő 30,0 g/m³ tud tárolni.
A fenti példánál maradva, míg +30°C pontosan 30g/m³ a levegő maximális vízgőztartalma, addig -10°C fokon ez az érték csak 2,2g/m³.
Azért relatív a páratartalom mivel ha mondjuk 10 C fokos a levegő akkor a maximum vízgőz tartalma 2.2 gramm/m3 lehet. Amennyiben mind a 2.2 grammot tartalmazza, akkor a levegő páratartalma 100%. Viszont ha a levegő 30oC és mondjuk 15g/m3 vízgőzt tárol, akkor az csak 50%. Tehát lehet akár kevesebb vízgőz egy 100%-os páratartalmú levegőben, mint egy 50%-osban.
A pára hatása az emberi szervezetre:
A passzívház standard úgy határozza meg, hogy a szervezetünknek a 35-55% relatív páratartalmú levegő az ideális. Nem mellesleg, ha ennél az értéknél alacsonyabb a páratartalom, hajlamosak vagyunk hidegebbnek érezni a hőmérsékletet, és ha ennél az értéknél magasabb, hajlamosak vagyunk túl melegnek érzékelni.
Túl alacsony páratartalom következményei:
szemek kiszáradása és irritálódása
bőr viszketése és sáppadtá válása
légzőrendszeri problémák
nyálkahártya kiszáradása
Túl magas páratartalom következményei:
atkák és gombák elszaporodása
nehezebb légzés (asztmások fojtogató érzést is érezhetnek)
fejfájás, figyelem és koncentrációs képesség romlása
Relatív páratartalom szabályozási módszerei:
Higroszkopikus felületek használata a helyiségekben (agyag vakolat)
Növények elhelyezése mivel ők magas páratartalom esetén magukba szívják a párát, míg alacsony esetén párát bocsájtanak ki magukból.
ERV
Az ERV segít fenntartani a relatív páratartalmat egy épületen belül. Amikor az ERV hőenergiát ad át két légáram között, akkor a bennük lévő nedvességet is továbbítja.
Miért fontos a relatív páratartalom szabályozása?
Ha egy épületben 22 fok van és 50%-os relatív páratartalom, az azt jelenti, hogy 11g/m3 vízgőz van a levegőben. Amennyiben a HRV vagy ERV kiszívja ezt a levegőt, és befújja a 22 fokra felmelegített kinti 10 fokos akár 100% páratartalmú levegőt, akkor a lakásban a páratartalom lecsökkenhet akár 10-20%-ra ami már káros az egészségre.
Az ERV működése: Úgy működik mint a HRV, csak itt a központi fejegységbe van szerelve egy műanyag kerék ami be van vonva silica géllel (ez magába szívja a párát). Ez a kerék folyamatosan forog.
Tehát amikor a két légáram belép az ERV-be, a rendszer a nedvesség egy részét a nedvesebb légáramból veszi, és a kevésbé nedves légáramra juttatja. Ez segít távol tartani a páratartalom nagy részét otthonából a meleg, párás hónapokban, és lehetővé teszi, hogy a páratartalom bent maradjon a hűvös, száraz hónapokban.
Értékek, amiket figyelembe kell venni HRV vagy ERV előtt:
Légszállítás: A légszállítás azt mutatja meg, hogy a szellőztetőgép hány m3/h levegőt képes szállítani 1 óra alatt. Itt arra kell figyelni, hogy a gyártók különböző nyomáskülönbségeken (Pa) mérik a saját termékeiket.
COP (Coefficience of performance) – Teljesítménymutató: Ez az érték azt mutatja meg, készülék 1kW felvett elektromos áram segítségével, mekkora energiatermelésre, hőteljesítmény leadására képes. Minél magasabb az érték, annál jobb.
PHI (Passive House Institute) – Passzívház minősített hatásfok: Ez az érték azt mutatja meg, hogy a hőenergia mekkora részét képes átadni a kiáramló levegő a beáramló levegőnek. Ezt a mérést csak már beépített formában a Passive House Intitute végzi.
A Passivhaus Handbook írói szerint egy átlagos lakásban egy átlagos HRV kb. 1kWh fogyaszt naponta. Egy hannoveri passzívházban sikerült elérni, hogy egy HRV 1kWh energia felhasználásával sikerült 16.5 kWh energiát előállítani.
Az ingatlanpiac nagyon sokféle lehetőséget kínál, amelyek közül a leendő tulajdonosok választhatnak. Az alternatívák között szerepelnek az úgynevezett passzívházak, amelyek igazán újakRomániában. Vajon ezek a passzívházak csak a tervezők egyszerű trükkjeik, vagy valóban vannak értékelhető előnyeik?
Mik azok a passzívházak?
A “passzívház” koncepciót az a vágy hívta életre, hogy forradalmasítsa az ingatlanpiacot azáltal, hogy új típusú, a környezetre (majdnem) nulla hatást gyakorló épületeket hoz létre, valamint olyan ökológiai vagy “zöld” házakat, amelyek alacsony energiafogyasztással járnak. Pontosabban, ahhoz, hogy egy épület “passzívháznak” minősüljön, nagyon szigorú előírásoknak kell megfelelnie, mind az energiafogyasztás, mind a primerenergia-szükséglet tekintetében. A burkolat légzárósága szintén kritérium annak meghatározásához, hogy egy épület passzív-e vagy sem.
Mennyibe kerül egy passzívház?
A közhiedelemmel ellentétben passzívház bármilyen anyagból épülhet, amennyiben bizonyos tervezési irányelveket betartanak. A passzívházak ára azonban nem sokkal magasabb, mint a hagyományos házaké, mivel a passzívházak átlagosan 10-15%-kal drágábbak, mint más típusú házak.
Miket ad és vesz el egy ilyen ház?
A passzívházaknak, mint minden más lakástípusnak, vannak előnyei és hátrányai. Ami a passzívházak előnyeit illeti, számos előnye van.
Előnyök
A passzívházak legfontosabb előnyei között említhetjük mindenekelőtt a jó szellőzést, ami azt jelenti, hogy a lakók élvezhetik a szűrt levegő előnyeit, amelyben nagyon alacsony a CO2, a kémiai vegyületek vagy a formaldehid koncentrációja.
A passzívházaknak más előnyei is vannak a tető alatt élők egészségére nézve. A szellőztetőegységekben lévő szűrők megakadályozzák, hogy porszemcsék, szennyeződések vagy allergének kerüljenek a házba.
Emellett egy másik ok, amiért a passzívház építése mellett dönthet, a rendkívül magas energiahatékonyság. A csökkentett energiafogyasztás a közüzemi számlák értékében is tükröződik, amiből arra következtethetünk, hogy a passzívházak hosszú távú előnyökkel járnak.
Hátrányok
Ami az ilyen típusú házak hátrányait illeti, megemlíthetjük, hogy meglehetősen nehéz megépíteni őket, ha azokra az igényes szabványokra utalunk, amelyeknek egy ilyen kategóriájú építménynek meg kell felelnie.
Miért éppen faszerkezet? Melyek a faházak előnyei?
A fa az egyik legrégebbi építőanyag, amelyet már az ókor óta használnak házak építésére. Ez egy sokoldalú anyag, amelyből építhetünk faházat a hegyekben vagy éppen egy modern házat a városban.
Rövidebb építési idő. Egy faház gyorsabban épül, mint egy tégla- vagy betonház. Vannak olyan faházak, amelyek 2-3 nap alatt felállíthatók, ha az alapot előkészítik.
A faházak könnyebbek. Emiatt egyszerűbb alapra van szükségük, amely anyagtakarékos. Az iparosított faelemek, például rétegelt gerendák használatával más építőanyagokhoz képest sokkal nagyobb nyitott terek építhetők.
A faházak jobb hőszigetelést biztosítanak. A fa jó hőszigetelő, és ez egy faház belsejében is megmutatkozik: nyáron hűvösebb, télen pedig melegebb. Természetesen a szigetelés minősége nagyon fontos, mert ez az előny elveszhet, ha az előregyártott panelház falai nem jól szigeteltek, vagy a ház építése nem megfelelően történik.
A fa rugalmas anyag, és ezt a tulajdonságát a házakra is átviszi. Emiatt a faházakról azt mondják, hogy ellenállóbbak a földrengésekkel szemben.
A fa rugalmas, de az illesztések nem. Ezért a földrengés hatásait egy faházban is érezhetjük.
A faházak könnyű felosztást tesznek lehetővé, és több lakóterületet biztosítanak, mint a cement- vagy téglaházak. Ez azért lehetséges, mert a fából készült házszerkezetek vékonyabb falakkal rendelkeznek, ami nem befolyásolja a szerkezet szilárdságát.
A faházak építése kevesebbe kerül. Tudtad, hogy egy faház bútorok és egyéb belső felszerelések nélkül 30-35%-kal olcsóbb lehet, mint egy tégla- vagy betonház?
Ha azonban egy jól megépített faházat szeretnénk, amely rendelkezik a fenti tulajdonságokkal, akkor nem érdemes az olcsóságot választani. Valószínűleg az árkülönbség egy részét később hátrányok formájában fogjuk megtalálni.
A fémvázas házak egyre elterjedtebbek hazánkban, a hagyományos házak alternatívájaként.
Ha Önt is érdekli egy ilyen ház, a végső döntés meghozatala előtt érdemes mérlegelnie az ilyen lehetőség előnyeit és hátrányait.
1. Mikor és hol lehet fémvázas házakat építeni?
Az ilyen típusú házak az év bármely szakában építhetők, de az ilyen projektben résztvevő emberek védelme érdekében célszerű elkerülni a hideg évszakot.
Ami a helyszínt illeti, a fémházak bárhol felépíthetők, akár vidéki, akár városi területeken, még olyan területeken is, amelyeket földrengések érhetnek. Ez az anyag nagy ellenállóképességének köszönhető. Mint minden ház esetében, itt is a felhasznált anyagok és a kivitelezés módja számít.
2. Költségek és építési idő
A hagyományos betonházakhoz képest a fémházak építési költségei alacsonyabbak lehetnek. A könnyebb szerkezetnek köszönhetően megtakarítható az alapanyag. Az ilyen típusú házak építési ideje rövidebb, mint a hagyományos házaké. A teljes építési idő az alapozástól, a szerkezet felállításától, a burkolatoktól, a telepítéstől és a befejezéstől számítva körülbelül három hónapot vesz igénybe.
3. Fémházak típusai
Amikor egy ilyen ház építési projektjét szeretnénk megvalósítani, szem előtt kell tartanunk, hogy két típus közül választhatunk:
könnyűfémvázas házak
előregyártott anyagokból összeállított fémszerkezetű házak
A könnyűfémvázas házak lehetővé teszik a ház helyszínén történő testreszabást. A kialakítás és a felhasznált anyagok a kedvezményezett igényeihez igazíthatók. Az alapozás után a munkások a szerkezet és a külső burkolat összeszereléséhez látnak hozzá. Ezután folytatják a tető összeszerelését. A projekt az elektromos és vízvezeték-szerelési munkálatokkal zárul.
Az előregyártott anyagokból készült fémszerkezetű házakat speciális műhelyekben készítik, szállítják és a helyszínen összeszerelik. Ezek egy gyors módszert jelentenek a ház szabványos kialakítású építésére. Az alkalmazott szendvicspanelek OSB belső és külső lemezekből állnak, középen ásványgyapot vagy cellulóz réteggel.
4. Milyen előnyei vannak a fémházaknak?
Az épületek nem lesznek se penésznek, se rágcsálóknak kitéve.
A fémszerkezetek nem égnek, és tűz esetén nem segítik elő a lángok terjedését; emiatt nincs szükség különleges kezelések alkalmazására a szerkezeten. A galvanizálás a korrózió ellen is extra védelmet nyújt.
földrengésállóak, így a károk kisebbek lesznek, mint egy hagyományos házban keletkező károk.
akár 60%-kal könnyebbek, mint a fa, ami megmenti Önt attól, hogy sok pénzt fizessen az alapozásért. Egy könnyűszerkezetes szerkezetnek nincs szüksége drága alapra.
Egy ilyen ház felépítésének sebessége nagy, mivel minden elem már meg van építve.
A kis profiloknak köszönhetően a falak sokkal vékonyabbak, mint a hagyományos házaké, így a ház hasznos területe nagyobb.
5. A fémszerkezetű házak hátrányai
Mint minden projekt esetében, a felhasznált anyagoknak is lesznek hátrányai, egyetlen anyag sem 100%-ban tökéletes. A fémszerkezetek hátrányai a következők:
mivel a falak meglehetősen vékonyak, extra beruházásra lesz szüksége, hogy a hangszigetelés érdekében egy plusz réteget helyezzen el.
a fémszerkezet nagyon jó hőszigetelést igényel.
ha az Ön által használt fémszerkezet nem rendelkezik tágulási hézagokkal, akkor a hőmérsékletcsere miatt a tömörülés és a tágulás miatt zajokat tapasztalhat. Szélsőséges esetekben falrepedések is előfordulhatnak.
A fémvázas házak rövidebb időközönként igényelnek karbantartást, mint a hagyományos házak.
földrengés esetén, bár ellenállóbbak, mint más típusú házak, ellenőrizni kell, hogy nem következnek-e be nagyobb deformációk.
Ha még mindig bizonytalan, hogy milyen típusú házat szeretne, végezze el a kutatást, elemezze az egyes lehetőségek előnyeit és hátrányait, és bátran hívjon minket a 0756 077 663-as telefonszámon vagy küldjön e-mailt a home@celiqum.ro címre.
A napelemek elektromos energiát állítanak elő a napsugárzás hatására. A termelt energiát közvetlenül visszatáplálhatjuk az elektromos hálózatba, ezt a szolgáltató visszavásárolja, vagy akkumulátorok segítségével eltárolhatjuk későbbi felhasználásra.
A napelem vagy fotovillamos elem olyan szilárdtest eszköz, amely az elektromágneses sugárzást (fotonbefogást) közvetlenül villamos energiává alakítja. Az energiaátalakítás alapja, hogy a sugárzás elnyelődésekor mozgásképes töltött részecskéket generál, amiket az eszközben az elektrokémiai potenciálok, illetve az elektron kilépési munkák különbözőségéből adódó beépített elektromos tér rendezett mozgásra kényszerít, vagyis elektromos áram jön létre. Ez a jelenség ívkisüléses lámpák esetén is lezajlik, nem szükséges kizárólagosan napfény.
A napelemek vékony szilícium lapkákból állnak, amelyeket különböző hordozófelületekre visznek fel, ezzel biztosítva az elemnek megfelelő merevséget, és sérülésmentességet. A szilícium lapkákba rétegesen meghatározott tulajdonságú atomokat diffundálnak, ezzel egy úgymond szennyezett félvezetőt kapunk.
A szennyező atomok egy része elektron többlettel bír, másik részének elektron hiánya van a hordozó szilíciumhoz képest. Ha a fényt alkotó fotonok egy olyan atommal ütköznek aminek elektron többlete van, ezt kiütve elektron áramlás indul meg, azaz egyenáram fog folyni zárt hálózatban. A fény hatására a napelem pólusai között egyenfeszültség alakul ki. Tehát a napelem áramgenerátornak tekinthető.
We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue to use this site we will assume that you are happy with it.Ok
