2024: a cellulóz az új kőzetgyapot?!

Abból kiindulva, hogy az építőipar folyamatosan fejlődik, egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk az energiahatékonyságra és környezetvédelemre. Az épületek hőszigetelése kiemelten fontos szerepet játszik ebben a folyamatban. A kőzetgyapot régóta a legelterjedtebb szigetelőanyagok egyike volt, azonban napjainkban egy új szereplő készül betörni a piacra: a cellulóz szigetelés. Miért érdemes elgondolkodni a váltáson, és miért tekinthetjük ezt a lépést az építészet hőszigetelési forradalmának?

Környezetvédelem és fenntarthatóság

A cellulóz szigetelés egyik legkiemelkedőbb tulajdonsága a fenntarthatóság. Ez a anyag újrahasznosított papírból készül, és a gyártás során minimális energiát igényel. A cellulóz szigetelés tehát kisebb környezeti lábnyommal rendelkezik, és hozzájárul az épületek fenntarthatóbbá tételéhez.

Egy 2018-as tanulmány szerint a cellulóz szigetelés gyártása kevesebb üvegházhatást okoz, mint a kőzetgyapoté, hiszen az előállítási energia jóval kevesebb a cellulóz esetében. Tehát, ha környezettudatos döntéseket szeretnénk hozni az építkezéseink során, a cellulóz szigetelés ésszerű választásnak tűnik.

Magasabb hőszigetelőképesség

A cellulóz szigetelés magasabb hőszigetelőképességgel rendelkezik, mint a hagyományos kőzetgyapot. Ez azt jelenti, hogy kisebb vastagságú rétegben is ugyanazt a hőszigetelő hatást el lehet érni. Tehát, ha kevesebb tér áll rendelkezésre, vagy fontos számunkra az épület vékonyabb falai, a cellulóz szigetelés jobb megoldás lehet.

Párazáró és légáteresztő

A cellulóz szigetelés páratűrő tulajdonságokkal rendelkezik, ami nagyon fontos az épületek hosszú távú teljesítménye szempontjából. Ellenáll a párafelhalmozódásnak, csökkentve ezzel a penészképződés és rothadás kockázatát. Emellett a cellulóz lélegzik, ami lehetővé teszi a pára áramlását, és segít megőrizni az épület belső klímáját.

Egészségesebb beltéri környezet

A cellulóz szigetelés nemcsak környezetbarát, de az egészségünkre is kedvező hatással lehet. A kőzetgyapot gyakran tartalmaz kötőanyagokat és vegyi anyagokat, amelyek kibocsátódhatnak és befolyásolhatják a beltéri levegő minőségét. A cellulóz szigetelés természetes anyagokból készül, így nem okozza a káros anyagok kibocsátását.

Hangszigetelési tulajdonságok

A cellulóz szigetelés kiváló hangszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik. Ezáltal nemcsak a hőtartást segíti, hanem csökkenti a zajszintet is. Különösen hasznos lehet olyan területeken, ahol fontos a csend, például városi környezetben vagy olyan helyiségekben, ahol a nyugalom elengedhetetlen.

Összegzés

Az építőiparban valódi változások akkor történnek, amikor új technológiák és anyagok jelennek meg, amelyek hatékonyabbak és fenntarthatóbbak a hagyományos alternatíváknál. A cellulóz szigetelés megjelenése az építészet hőszigetelési forradalmát jelentheti. Környezetvédelem, magasabb hőszigetelőképesség, páratűrés, és egészségesebb beltéri környezet – mindezek miatt érdemes elgondolkodni a kőzetgyapot szigetelés leváltásán, és áttérni a cellulóz szigetelésre. Az építőiparban a jövő azon múlik, hogy milyen tudatos és fenntartható döntéseket hozunk ma.

Alapozd meg hatékonyan az életed: egy ház alap megszületése

Az alapozás a ház alapvető eleme, mivel meghatározza az épület általános stabilitását és megfelelő magasságát. Ezért fontos, hogy megismerjük az egész alapozási és építési folyamatot.

Mi az a ház alapozása?

Az alapozás az az alapstruktúra, amely az egész épületet megtartja. Mielőtt elkezdenénk az építési munkálatokat, fontos, hogy legyen egy világos terv a jövőbeli házról és az alapozás kinézetéről.

Az alapozás anyagaitól és a ház magasságától függően a súlya különbözhet. Ezért az alapozásnak alkalmasnak kell lennie az épület struktúrájának és anyagainak támogatására és a létrehozott feszültségek ellenállására. Például egy magas betonépületnek nehezebb alapozásra van szüksége, mint egy kis fa háznak.

Hogyan készüljünk fel az alapozásra?

Mielőtt elkezdjük az alapozási munkálatokat, vannak olyan előkészületek, amelyeket nem szabad elhanyagolni. Ezek biztosítják, hogy az épületnek stabil alapozása legyen, ami megfelel a ház helyének.

Az építési projektnek meg kell kezdődnie egy tervezőmérnök általi talajértékeléssel. Így meghatározhatják az építendő ház pontos méreteit. Azonban ennek a folyamatnak egy fontos része a területi vizsgálat.

Egy ilyen vizsgálat információkat nyújthat a talaj típusáról, a szeizmikus kockázatról, a lejtőről, a minőségről, a fagy mélységéről, a talajvíz mélységéről, a konzisztenciáról vagy a stabilitásról.

Például az agyagos talajoknak nagyobb koherenciájuk lesz, míg a homokos talajoknak kisebb koherenciájuk lesz. Az alapozás mélységének meghatározásához nagyon fontos az általános fagyáspont meghatározása. Ezek azok az alapvető tényezők, amelyek elengedhetetlenek az ideális alapozás vastagságának és az épület struktúrájának kiválasztásában, hogy stabil épületet kapjon.

Miután minden építési részlet megtervezésre került, a következő lépés a talaj előkészítése. Az építés megkezdése előtt a területet alaposan meg kell tisztítani és előkészíteni.

Ehhez minden növényzetet el kell távolítani, és az esetleges régi épületeket le kell bontani. Ezekhez a munkákhoz építőipari gépek, például lapátok szükségesek. A terület simítása és szintbe hozása is szükséges, ehhez talajegyengető gép használható.

Alapozás kijelölése

Ez a lépés magában foglalja a jövőbeli alapozás határainak meghatározását és az összes szükséges mérés elvégzését. A méréseket precíziós piktogramok segítségével vagy manuálisan lehet elvégezni. A manuális módszer esetén a kijelölőtűk elhelyezése az alapozás mindkét oldalán és egy fonal feszítése közöttük a két véggel (vízmértékkel), hogy megfelelő vonalat kapjunk.

A ház alapozási fázisa

Miután sikeresen befejeztük az előkészítő szakaszokat, itt az ideje elkezdeni az alapozási munkákat. Az összes lépés betartása létfontosságú az egész épület stabilizálása érdekében.

Az alap kiásása

Az első lépés az alap kiásása. Az Ön által kívánt ház típusától függően két kiásási módszer közül választhat.

Először is, ott van a csatorna módszer, amely csak az alapfelületéig tartó kiásást jelent, és ez a leggyakrabban használt módszer a házaknál. Ez egy általános módszer az épület teljes területének kiásására, és nagyobb épületeknél vagy pincéknél használatos.

A csatorna mélysége meghatározza, hogy szükség van-e fából vagy fém alaplemezből álló támfalak telepítésére, hogy megtartsák a beömlő betont; ez a támogatás abszolút elengedhetetlen, ha a csatornák mélysége meghaladja a 2 métert.


Az alapozás felvázolása

Ez a szakasz magában foglalja a jövőbeli alapozás körvonalainak meghatározását és az összes szükséges mérés elvégzését. A mérések precíziós piktogramok vagy manuális módon történhetnek. A manuális módszer esetén a következőket kell tenni: elhelyezni a biztosító tűket az alapozás mindkét oldalán és közöttük egy vonalat húzni, amelyet a fejek segítségével rögzítenek (horizontális ecsetek, amelyek összekötik a két tűt).

Beton beöntése

Az első betonréteget a csatorna elkészítése után azonnal el kell helyezni. Ezt nevezzük síkbetonnak, és kiegyenlíti az alapot és az oszlopok telepítésének helyét. Megvásárolhatjuk betonüzletekben, vagy saját magunk is elkészíthetjük.

Az előnye a beton közvetlen helyszínen történő előállítása, hogy pontosan azt a mennyiséget tudjuk előállítani, amire szükségünk van. A beton keveréséhez betonkeverőre és az összes szükséges összetevőre van szükségünk: víz, cement, homok, kavics és töltőanyag. Számos betonkeverék recept létezik, és a szükséges változatot az építész vagy tervezővel kell egyeztetni a projekt kezdetén.

Az elkészült betonréteget azonnal meg kell rögzíteni. Ez a beton rezgéses eljárásával történik, amely eltávolítja az üregeket és biztosítja a megfelelő szilárdságot. A betonrezgőt 2 órán belül, a helyszíni felhasználást követően kell használni, mielőtt kiszáradna.

Alapozás

Az alapozás szerepet játszik a teljes épület általános ellenállásának biztosításában. Ez azzal kezdődik, hogy acél oszlopokat helyeznek el a betonréteg felett. Ezután szükséges acélbeton rudakat elhelyezni a két oszlop között legalább 10 cm és legfeljebb 25 cm-es távolságra egymástól. Ezeket a rudakat egy keret, az úgynevezett „sáv” köti össze, így megerősítve az acélbeton hálót.

Emellett az acélbeton rudakat gerendákra kell támaszkodtatni, és miután a gerendák fel vannak szerelve, ezeket a gerendákat acélbeton szalagokkal kell összekapcsolni.

Az armatúrákat három fő típusba sorolhatjuk, attól függően, hogy milyen anyagból készültek: az OB armatúra 37-es betonacél anyag, amelyet általában gerendákhoz használnak; a PC armatúra 52-es szilárdságú, strapabíróbb és bordázott a jobb tapadás érdekében; míg a hegesztett háló egy 37-es betonacél anyag, amelyet általában gerendákhoz használnak. A hegesztett háló sima vagy bordázott lehet, és változó vastagságú, ugyanolyan nagy szilárdságot nyújtva, mint a PC armatúra.

Zsaluzás

Amikor az épület alapja a talajszint felett emelkedik, alapfalat kell kialakítani. Teljes stabilitásának biztosítása érdekében zsaluzást kell építeni, amely támogatja a friss betonréteget. Ez a zsaluzat vízszintes, téglalap alakú deszkákból és más, diagonálisan elhelyezett deszkákból áll, amelyek tartóként szolgálnak.

Ez a struktúra nagyon stabil és erős kell, hogy legyen, hogy ne dőljön össze a beton öntésekor. Ezért ajánlott vastag lucfenyő fát használni. Miután a beton megkötött, a zsaluzat el kell távolítani. Ennek megkönnyítésére speciális anyagok állnak rendelkezésre, amelyeket a fa felületére kell felvinni a lefejtési folyamat előtt.

Az alaplemez öntése

Ez az alapozás építésének végső lépése, és különböző anyagok használatát foglalja magában. Ebben a fázisban a zsaluzat eltávolítása után a maradék teret legfeljebb 30 cm vastagságú talajréteggel kell kitölteni. Ez biztosítja, hogy a következő betonréteg megfelelően sík legyen, és ne legyenek üregek a lemez alatt.

A következő lépésben 10 cm vastag kavicsréteget helyeznek el. Ezután a víz permetezése és a szigetelés felhelyezése következik. Az előbbihez csaptelepes típusú fólia alkalmazható, míg az utóbbihoz extrudált polisztirol lapok használandók. Ezenkívül egy hegesztett háló is beépítésre kerül. Fontos, hogy hagyjunk egy kis helyet a háló és a polisztirol réteg között, hogy a beton be tudjon hatolni a háló alá.

Végül elkezdődik a betonöntés. Azonban néhány dolgot érdemes megjegyezni. Az emeletes házaknál helyet kell hagyni a belső lépcsőknek, hogy elkezdhessék a beépítést. Ellenkező esetben szükség van szabad helyre a szaniter csöveknek.

Fontos szabályok az alapozás kapcsán

A ház alapja az épület alapstruktúrája, és az épület stabilitása és tartóssága az alapozástól függ. Ezért ahhoz, hogy a munka sikeres legyen, bizonyos szabályokat kell betartani. Először is, fontos, hogy tartsuk be az építész vagy tervező által készített rajzokat, és magas minőségű építőanyagokat és eszközöket használjunk.

A stabilitás biztosítása érdekében az alapokat ne ássuk nedves időben. Ellenkező esetben vízelvezetést kell alkalmazni a víz eltávolítására a árokban, mivel az jelentős hatással lehet az alap erősségére.

A betont 5 °C és 30 °C közötti hőmérsékleten kell keverni. Nyári időszakban ajánlott délután vagy este keverni. Téli építkezéseknél további védelemre van szükség, például a betonréteg borítása geotextíliával, hogy megvédjük a fagyástól.

Mielőtt egy nagyobb projektbe kezdünk, mint például egy ház építése, nagyon fontos, hogy megértsük az összes lépést. A legjobb anyagok használata és minden lépés és szabály szigorú betartása biztosítja, hogy a házalap hosszú élettartammal rendelkezzen és erős, stabil épület eredményezzen.

Nyílászárók és tájolás

A nyílászárók és a tájolás nagy mértékben meghatározza egy ház energetikai szükségletét. Egy jó ablak hőveszteségi értéke kicsi és a szoláris nyereségi értéke nagy.

Az nyílászáró a passzívházakban kétféle szempontból is kiemelkedő szerepet játszik – egyfelől a hőveszteséget lehet csökkenteni a nagy üvegfelületek ellenére, másfelől az ablakok lehetőséget nyújtanak a napsugárzásból adódó hőnyereség kihasználására.

Egy passzívház standardoknak megfelelő nyílászáró a következő tulajdonságokkal rendelkezik:

  • Kiváló hőszigetelő
  • Hőhídmentesen beépített
  • Jól leszigetelt tokkal rendelkezik

Nyílászárók hőszigetelési képessége:

Egy ablak energiahatékonyságát két tényező kombinációja határozza meg: a transzmissziós hővesztesége és az általa elért szoláris nyereség.

Transzmissziós veszteségük – míg a falak maximális transzmissziós értéke 0.15 W / (m2K) addig az ablakok U értéke maximálisan 0.85 W / (m2K).  Az átlagos házaknál ez az érték a többszöröse.

  • Ug – ablak panel értéke
  • Uf – ablak tokja
  • Uw – összesített érték
  • Uw – összesített, beszerelt érték. ( Ez nem lehet több 0.80  W / (m2K)

Szoláris nyereség:

Az ablakok másik nagyon fontos tulajdonsága,  az az, hogy mennyire képesek átengedni a napsugárban levő infravörös sugarakat. Minél többet képes átengedni, annál több szoláris energia kerül be az épületben. Ezt általában %-ban mérik. Egy 100%-os g értékkel rendelkező ház teljesen átengedi az infravörös sugarakat.

G érték – szoláris nyereség (az üveg a rá eső fény hány százalékát engedi át)

Hőhídmentes kivitelezés:

Hőhidak keletkezhetnek, ha az ablakot helytelenül szerelik be. A Passivhaus módszer szerint az ablakot a fal szigetelőrétegén belül kell elhelyezni a hőhidak minimalizálása érdekében. Ez azt jelenti, hogy a szigetelést úgy terjesztik ki, hogy az átfedje az ablakkeretet. Ez segít megelőzni a hőveszteséget és megemeli a belső hőmérsékletet. A légzáró szalagok beépítését is megfelelően kell elvégezni, hogy a légzáró réteg folyamatos maradjon.

A nyílászárók beépítése legalább olyan fontos, mint a megfelelő nyílászáró kiválasztása. Amire különösen oda kell figyelni: a légtömörség biztosítása és a hőhídmentes beépítés. Tipikus légtömör beépítésnél légtömörséget biztosító „szalag” kerül a tok külső részére. A hőhídhatás elkerülése érdekében az ablakot a hőszigetelés síkjában, a falsíkon kívül kell elhelyezni, és a hőszigetelést a tokszerkezetre ráfordítani.

Homlokzati szigetelés:

Egy nyílászáró tokszerkezetének esetlegesen rossz Uf-értékét azzal lehet ellensúlyozni, hogy a homlokzati hőszigetelés beborítja. Meglehet, hogy egy ablaktok Uf értéke rossz, viszont miután a homlokzati szigetelés beborította, úgy már megfelel a passzívház standardnak.

Üvegfelületek tájolása

Rózsaszínnel van jelölve a transzmissziós veszteség, ezt láthatjuk, hogy tájolástól függetlenül ugyanannyi. Sötétzölddel az átlagos árnyékoltságú míg világos zölddel az árnyékolás nélküli szoláris nyereséget láthatjuk.

Az ábrán jól látható, hogy a transzmissziós hőveszteséget átlagos árnyékoltsággal (sötétzöld oszlopok) csak a déli tájolású ablakok egyenlítik ki, sőt árnyékolás mentes helyen nettó hőnyereséggel is szolgálnak. Ez a pozitív energiamérleg a déli iránytól maximum kb. 30°-os eltérésig áll fenn.

Tájolási ökölszabályok:

  • A homlokzat üvegezett felületeinek alapterülethez viszonyított aránya a 30-40%-ot ne haladja meg. (Azaz egy 100 m2 alapterületű házban a homlokzati üvegfelület mérete lehetőleg ne haladja meg a 40 m2-t.)
  • A transzparens felületek 70%-át érdemes délre tájolni. Minél nagyobb üvegfelület néz dél felé, annál kedvezőbb lesz az épület energiamérlege télen. Méretezéskor figyelembe kell venni a nyári túlmelegedés gyakoriságát is. Déli tájolású üvegezett nyílászárók esetén feltétlenül szükséges árnyékoló szerkezetek alkalmazása. Minél alacsonyabban van az ablak a homlokzaton, annál szélesebb árnyékolás szükséges ahhoz, hogy a napsugár ne jusson be az épületbe.
  • Keleti és nyugati tájolású ablakoknál a hőveszteség kicsivel több mint a hőnyereség ezért ide csak akkora ablakot tegyünk ami szükséges a bevilágításhoz.
  • Az ház északi részére lehetőleg olyan helyiségeket tervezzünk amelyeknek nincs szükségük ablakra vagy csak nagyon kicsire, ezáltal csökkentve a hőveszteséget.

Árnyékolási megoldások:

Redőnyök: A redőnyök azért lehetnek jó megoldások mivel amellett, hogy nyáron megakadályozzák a meleg bejutását, télen, ha nem süt a nap, lehúzott állapotban képesek kis mértékben megakadályozni a hideg bejutását, ezzel is csökkentve az ablakokra mért terhet.

Üvegek közé épített redőnyök:

Ez a megoldás akkor jó, ha a nyári túlmelegedést muszáj megoldani viszont nagy a hangsúly az esztétikán. A hátránya az, hogy így romlik az ablak hőszigetelő képessége.

Ereszek:

Az egyik legtermészetesebb árnyékolás megoldás az a eresz építése. Minél mélyebb és minél nagyobb a dőlésszöge az eresznek, annál jobban tud árnyékolni. Fontos megjegyezni, hogy az eresz csak akkor tud árnyékolni amennyiben dél fele van helyezve. Ha kelet vagy nyugat fele akkor a felkelő és lemenő nap könnyen bejut az épületbe.

Télikert vagy veranda:

A télikert vagy veranda jó árnyékoló lehet amennyiben ez is dél fele van helyezve. A télikert egy pufferzónát képez a külső környezet és a termikus burok között. Fontos, hogy ez szerkezetileg ne kapcsolódjon a házhoz, különben hőhídat képezhet. Nagy előnye a télikertnek, hogy akár előszobaként is funkcionálhat.

Lombhullató fák építése:

A lombhullató fáknak nyáron levelekkel teli lombjaik vannak, míg télen elhullatják azokat. Amennyiben az ablakok elé építjük, úgy nyáron a nagy lombjaik nem eresztik át a napsugarakat míg télen levelek hiányában átengedik azokat.

A hungarocell/polisztirol 5 legjobb alkalmazási módja

A polisztirolt széles körben használják az építőiparban hőszigetelési projektekhez, de csomagolóanyagként is ismert, jellemzően élelmiszercsomagolásként. A polisztirol felhasználási területei azonban sokfélék.

Mi a polisztirol?

A polisztirol egy polimerizált, vékonyan átlátszó anyag, amely sztirolból (sztirol-monomer), egy egyszerűbb, kőolajból nyert folyékony szénhidrogénből készül.

Számos felhasználási területe van, az egyik legfontosabb az élelmiszeriparban. Különböző típusú csomagolásokhoz – tálcákhoz, eldobható élelmiszer-tartályokhoz stb. – használják.

A nagyobb teljesítmény érdekében a polisztirolt adalékanyagokkal javítják, így keményebbé és merevebbé teszik.

A nagyfokú ütésállóság miatt a felhasználási terület kiszélesedik. Ezért az előállított polisztirol több mint felét 5-10% butadiéngumival keverik. A keveréket nagy ütésállóságú polisztirolnak vagy HIPS-nek nevezik. Az így előállított csomagolóanyagok a joghurt, sajt, tej stb. csomagolására szolgálnak.

Polisztirol tulajdonságai:

  • átlátszó, amorf; nagy merevséggel rendelkezik; jó méretstabilitást mutat;
  • hő- és elektromosan szigetelő;
  • ütésállóan törékeny;
  • alacsony oldószerállóság;
  • nagy vízgőz- és közönséges gázáteresztő képességgel rendelkezik (a frissen csomagolt termékeket hagyják lélegezni);
  • ellenáll a víznek, híg savaknak és lúgoknak;
  • fény és oxigén jelenlétében lassan oxidálódik;
  • Extrudált vs. expandált polisztirol

Az építőiparban széles körben használt szigetelőanyagok két típusa létezik: az extrudált polisztirol (XPS) és az expandált polisztirol (EPS). A polisztirol szigetelés széles körben elterjedt, és a kétféle terméktípus különböző gyártási eljárásokkal készül, mindkettő sztirolon, kőolajból előállított kis gömb alakú szemcséken alapul.

A duzzasztott polisztirolt a polisztirol granulátum térfogatának növelésével nyerik (vákuumkamrákban), míg az extrudált polisztirol esetében a kis gömböket megolvasztják és adalékanyagokkal keverik (így egy viszkózus folyadékot kapnak, amelyet pontos hőmérsékleti és nyomásviszonyok között szabályoznak). Az eredmény két különböző teljesítményű és tulajdonságú termék:

Extrudált polisztirol, amely zárt pórusú cellás szerkezetű, és a következők jellemzik

  • kiváló szívósság;
  • fokozott ellenállás a mechanikai ütésekkel, szélsőséges időjárási körülményekkel szemben;
  • vízzáróság (nem befolyásolja a nedvesség);
  • expandált polisztirol, amely nyitott pórusú cellás szerkezetű, és a következők jellemzik:
  • vízgőzáteresztő képesség (a belsejében felgyülemlett vízgőz a légkörbe távozhat, nem keletkezik kondenzáció);
  • hőstabilitás (nem változtatja meg méreteit magas nyári hőmérsékleten);
  • alacsonyabb nyomószilárdság (ütések vagy ütések hatására könnyebben változtatja alakját) > ha kíváncsi voltál, hogy az EPS mit jelent a polisztirol esetében (polisztirol EPS 80, EPS 100, EPS 150 stb.), akkor tudnod kell, hogy az értékek a nyomószilárdságot mutatják; minél magasabb a szám, annál jobban ellenállnak a lemezek a deformációnak;
  • Megjegyzés: Újabb termékváltozat a grafitos polisztirol, azaz a grafitgyöngy-tartalmú, szürke színű és jobb hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkező expandált polisztirol.
  • A kétféle polisztirolt a különböző gyártási folyamatok és ezért eltérő tulajdonságaik miatt nem ugyanazokban a szigetelési alkalmazásokban használják.

Így az expandált polisztirolt elsősorban homlokzati szigetelésre, míg az extrudált polisztirolt alapozás szigetelésére ajánlják.

Polisztirol az építőiparban (szigetelésben)
A polisztirol jól ismert felhasználási területe a szigetelési munkák, amelyek jó hőszigetelési hatékonysággal látják el az épületeket (lakóépületek, ipari és kereskedelmi épületek). A szigetelés a leghatékonyabb módszer az épületek energiahatékonyságának javítására, ami jelentős költségmegtakarítással is jár.
A polisztirol nagyon népszerűvé vált a hőszigetelés területén, mivel könnyen kezelhető és beépíthető, nagyon jó hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik, és ráadásul alacsonyabb az ára, mint más szigetelőanyagoknak.

A fentiekben bemutattuk a szigetelési alkalmazásokban használt kétféle polisztiroltípust, az extrudált polisztirolt (XPS) és az expandált polisztirolt (EPS), amelyek eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek. A helyes szigetelési munka előfeltétele pontosan a hőszigetelő rendszer megfelelő használata, a szigetelendő épület területének megfelelően.

Hogyan válasszam ki a polisztirolt?

Polisztirol a csomagolóiparban


Mindannyiunk kezében volt már polisztirol uzsonnásdoboz. Olyan tulajdonságai miatt, mint a hőszigetelés és a páraáteresztő képesség, az élelmiszeriparban olyan friss termékek csomagolására használják, amelyeknek lélegezniük kell, valamint a vendéglátóiparban a főtt ételek tálalásakor.


Így a friss élelmiszereket, félkész vagy fagyasztott termékeket polisztirol tálcákba csomagolják, a vendéglátáshoz (főtt ételek) pedig különböző kialakítású és méretű lábasokat, levesestálakat, eldobható evőeszközöket, poharakat, tányérokat stb. használnak.

A hungarocell csomagolás sokkal szélesebb választékban kapható, beleértve a pontos formákat és az összetett kivágásokat is. A polisztirol az egyik legszélesebb körben használt műanyag a csomagolóanyagok gyártásában, mivel könnyen előállítható, merev és költséghatékony. Az összetételben lévő adalékanyagoknak köszönhetően az anyag keményebbé válik, és számos különböző típusú csomagolásban használják.

Polisztirol az autóiparban


Egy autó sokféle anyagból (fém, műanyag, textil stb.) készül. A tervezés során az anyagok kiválasztása alapvető fontosságú a termék teljesítménye és költsége szempontjából. Az üveg- vagy szénszál-erősítésen alapuló kompozit anyagokká vált műanyagok (a hagyományos fém helyett) egyre fontosabb szerepet játszanak az autóiparban, köszönhetően kiváló szilárdság/tömeg arányuknak vagy nagyon jó kopási és korróziós viselkedésüknek.
Az autóiparban a szilárdság növelése a súly csökkentése mellett jelentős nyereséget jelent. A polimer kompozitokat leginkább a járművek karosszériaelemeinek – szárnyak, ajtók, tetők, motorháztetők – gyártásánál használják.

A járművek kisebb tömege alacsonyabb üzemanyag-fogyasztást, kevesebb környezetszennyezést és jobb teljesítményt jelent.

Polisztirol a gyógyszer- és gyógyászati iparban

Az orvosi és gyógyszeripari ipar is profitál a polisztirol tulajdonságaiból. Orvostechnikai eszközökhöz (beleértve a burkolatokat és kupakokat), gyógyszercsomagolásokhoz, injekciós üvegek kupakjaihoz, pumpákhoz és inhalátorokhoz, infúziós komponensekhez stb. használják.
Könnyű feldolgozás, merevség, tiszta alkatrészek – ezek a polisztirol előnyei, amelyek az orvosi ágazatban való sikeres felhasználásra ajánlják.

Polisztirol dekorációs projektekhez


A dekoratív polisztirol egyre gyakoribb a lakberendezésben, akár beltérben, akár a házak külső falain.
Különböző típusú polisztirol díszek léteznek – párkányok, konzolok, ívek, díszítőpanelek stb. A polisztirol rúd nagyon népszerű, amelyet a mennyezet díszítésére vagy a fal/mennyezet találkozásának befejezésére használnak. Egyes tulajdonosok még a dekoratív szempontok miatt is álpolisztirol mennyezetet választanak, vagy azért, mert el akarnak rejteni bizonyos repedéseket vagy foltokat.

Hogyan működik a hőszigetelés?

Tudtad, hogy hőszigetelési projektek egyre elterjedtebbek mind a városi, mind a vidéki területeken?

Ezen hőszigetelés bármilyen típusú épületre alkalmazható, legyen az falazott vagy faház, irodaház, fémcsarnok vagy egyéb építmény.

A hőszigetelés javítja és magas fokú hőkomfortot biztosít. Aktívan hozzájárul a fűtéshez vagy akár a hűtéshez szükséges erőforrások fogyasztásának csökkentéséhez. Egy ilyen típusú befektetéssel biztosíthatja, hogy idővel kevesebbet kelljen fizetnie a karbantartási számlákért.

A hőszigetelés kívül és belül is elvégezhető. Mielőtt úgy dönt, hogy hőszigetelő rendszerbe fektet, beszéljen egy építési szakemberrel, vagy végezzen némi kutatást arról, hogy milyen típusú szigetelőanyag alkalmas az Ön falazattípusához, és hol ajánlott a munkát elvégezni, belül vagy kívül.

Itt olvasott információk alapján meghatározhatja és kioszthatja a költségvetést, és eldöntheti, hogy melyik a legmegfelelőbb anyag a ház falaihoz.

Ne feledje, hogy minden szigetelőanyagnak más-más a hővezetési együtthatója.

Hőszigetelő anyagok

Az olyan falazóanyagok, mint a 30 cm-nél kisebb vastagságú betontömbök, a még hézagokkal is rendelkező tégla, a beton boltozatok vagy a fa nem nyújtanak optimális és hatékony épületszigetelést.

Faszerkezet teljesítményének javítása érdekében, valamint a falak nyáron hűteni, télen pedig tovább bent tartani a hőt, számos további szigetelőanyagot használnak, mint például:

● expandált polisztirol és extrudált polisztirol;
● üveg ásványgyapot;
● bazalt ásványgyapot;
● cellulóz;
● gyapjú;
● gyantahab;
● poliuretán hab;
● vákumszigetelő táblák;
● fényvisszaverő fólia.

A lakás belső vagy külső szigetelése jelentősen csökkenti az energiafogyasztást. Gyakran a szigetelés hőszigetelési hatékonyságát a választott anyagtípus befolyásolja, a termék adatlapján megadott minőség és hatékonyság alapján. Tudni illik, hogy a hatékonyságot azonban teljes mértékben befolyásolhatja az anyagok alkalmazásának módja is. Abban az esetben, ha a gyártó összes utasítását betartották, az aljzat előkészítésétől kezdve a rögzítésen, a ragasztó mennyiségének helyes használatán és a beépítés egyéb lépésein át, akkor a közüzemi költségek akár 50%-os megtakarítása is elérhető.

Befolyásolja-e a hőszigetelés a beltéri levegő minőségét?


A megfelelő anyag kiválasztásával a házon belüli levegő minősége nem fog romlani. Ez csak akkor fordulhat elő, ha a szigeteléshez használt anyagok nem illeszkednek az épület falazatához.

Fontos, hogy a választott anyag lehetővé tegye a fal “lélegzését”, vagyis lehetővé tegye a házon belüli nedvesség távozását a falakon keresztül.

Például a BCA vagy téglatömbök esetében a fal belső oldalán lévő polisztirol szigetelés növeli a páralecsapódás kialakulásának kockázatát. A polisztirol olyan anyag, amely nem szívja magába a vizet, és nem vesz részt a páraátvitelben.

Következésképpen akadályként hathat a beltéri és a kültéri környezet között, ami kedvez a penészgombák szaporodásának.

Az otthonod külső szigetelése

Az épületek külső szigetelését csak a 90-es években kezdték el alkalmazni a romániai építők, mára ez az építőipar szabványává és egy régi épület felújításának egyik legfontosabb lépéseként vált.

Természetesen ez a folyamat többféle módszerrel és többféle anyag felhasználásával is elvégezhető, ezért az előnyöket és hátrányokat gondosan mérlegelni kell, mielőtt egy ilyen munkába kezdenénk. A következőkben megismerheti az összes okot, amiért külső szigetelésre lehet szüksége, milyen anyagokat használhat, és a munka legfontosabb lépéseit.

Három oka van annak, hogy otthonának külső szigetelésre lehet szüksége, de az egyik probléma megoldása automatikusan megoldja a másik kettőt is.

1. Ha hatékonyabbá szeretné tenni a karbantartási költségeket – Hőszigetelés


Ha télen mindig nyitva kell tartania a radiátorokat, hogy melegen tartsa magát, vagy ha nyáron a légkondicionálót kell bekapcsolva tartania, hogy ne izzadjon, akkor otthona nem energiatakarékos. Emiatt nem kapja meg a szükséges higrotermikus kényelmet.

Az ideális páratartalom és hőmérséklet az Ön otthonában határozza meg a higrotermikus komfortot.

Ezeknek az ideális szinteknek a fenntartása azonban messze a legnagyobb energiafogyasztással jár otthonában. A Regionális Fejlesztési és Idegenforgalmi Minisztérium szerint a fogyasztás 57%-át a lakás fűtése teszi ki, míg a légkondicionálás 25%-át. Ez azt jelenti, hogy a teljes energiafogyasztásnak mindössze 18%-át használják fel egyéb közművek, például világítás, főzés, valamint egyéb elektronikai eszközök és készülékek.

Mi több, ez azt jelenti, hogy otthona higrotermikus komfortjának fenntartása nagyon magas költségekkel jár. E költségek csökkentésének legbiztosabb módja az épület energiahatékonyságának növelése az energiafogyasztás csökkentésével, azonos komfortfokozat fenntartása mellett.

Az épület energiahatékonysági szintjének pontos meghatározásához szakértői véleményre és energetikai auditra van szükség, amely megoldásokat javasolhat az épület hőtechnikai rehabilitációjára.

A legfontosabb épületfelújítási munkálatok:

  • külső falszigetelés
  • kettős üvegezés beépítése
  • elosztócsövek cseréje


A falak külső szigetelése a hőháztartásuk javítása érdekében történik. A fizikában egy tárgy hőtehetetlensége arra a tulajdonságára utal, hogy ellenáll a külső hőingadozásoknak. Ez azt jelenti, hogy a nagy hőtehetetlenségű falak lassabban halmozzák fel a hőt, de lassabban is adják le, amikor le kell hűlniük. Más szóval, a falak nyáron viszonylag hűvösek maradnának, télen a hőt osztanák el, és ugyanolyan magas szintű hőkomfort mellett sokkal kevesebb villamos energiát és gázt fogyasztanának.


Ha többet szeretne megtudni az épület energiahatékonyságáról, kérhet energetikai tanúsítványt. Ezt csak tanúsított szakember készítheti el, és az épületet A-tól (nagyon energiatakarékos épület) G-ig (energiailag nem hatékony épület) terjedő osztályzattal látja el. Ez a tanúsítvány kötelező az épület vagy lakás eladásakor, és 10 évig érvényes

2. Ha távol akarja tartani a nedvességet a ház szerkezetétől – Vízszigetelés


Már tudjuk, hogy nemcsak a hőmérséklet, hanem a páratartalom is befolyásolja a higrotermikus komfortérzetet. Az otthonában lévő nedvesség nagy része az Ön napi tevékenységei során keletkezik: a személyes higiénia, a főzés, a mosogatás, a mosás és a szárítás, a jelentős erőfeszítést igénylő tevékenységek során történő izzadás stb.
A szigeteletlen falak egészségtelenül megnövelik a páratartalmat a lakásban. Az optimális páratartalom (40 és 50% közötti) túllépése okozhat:

  • a nedvesség és a penész megjelenése
  • az atkák megjelenése
  • a bútorok és a padlóburkolat vetemedése
  • kellemetlen szagok


Általában a külső környezetből származó víz (eső, hó, köd stb.) leülepszik a külső falakon, és beszivárog a vakolatba. A hatékony külső szigetelés nemcsak hőszigetelő anyagokat tartalmaz, hanem párazáró fóliákat is, amelyek kondenzációgátló hatásúak, és megakadályozzák a nedvesség bejutását az otthonába.


Gyakran azonban a vízszigetelés belső szigeteléssel valósul meg, és fontos folyamat lehet az otthon építési fázisában. Különös figyelmet kell fordítani a pincékre és a tetőkre, amelyek gyakran érintkeznek a talajvízzel és a csapadékkal. A pincék esetében olyan módszereket alkalmaznak, mint a falak kristályos membránnal történő vízszigetelése, valamint a vízelvezető módszerek és a beton tömeges vízszigetelése (ahol maga a beton összetétele is érintett). A tető esetében bitumenes membránnal kezelik.

3. Ha hangszigetelni szeretné otthonát – Hangszigetelés


Nem számít, hogy mennyire csendes az a terület, ahol él vagy dolgozik, teljesen el kell szigetelni a civilizációtól, hogy soha ne legyenek zajproblémái. Az Egészségügyi Világszervezet megállapította, hogy a zajszennyezés nagy kockázatot jelent az egészségre, és stresszt, alvászavarokat, magas vérnyomást, fülzúgást okozhat, sőt fokozatos hallásvesztéshez is vezethet.

Ha a zajszennyezés, amellyel nap mint nap szembesül (közlekedés, építkezések, ipari területek, repülőgépek stb. zaja), nehezen elkerülhető, a kültéri szigetelés segíthet megakadályozni, hogy ez a zaj nagy része bejusson otthonába. Jó anyag az alumínium külső tekercs, amely 10 decibellel csökkentheti a külső zajokat, és jó hőszigetelő. A kettős üvegezés a hangszigetelésben is fontos szerepet játszik.

Ha azonban távol szeretné tartani a zajt otthonától, a legbiztosabb módszer a belső szigetelés. Az előnyben részesített anyagok továbbra is az expandált polisztirol (fémprofilokra rögzítve) és az ásványgyapot, mindkét esetben a szigetelést gipszkarton rétegekkel vagy vékony falakkal borítják.

A légtömörség fontossága

A légtömörség hatásai és fontossága

Légtömörség és tényezői házon belül:

A légtömörség kérdésköre a passzívházak térnyerésével került a szakmai figyelem homlokterébe. Korábban építtetők és tervezők körében is inkább a lélegző fal, mint fogalom volt az elvárás.

Mai modern, energiatudatos épületek esetében minden módszert megragadunk, ami a hőveszteségek csökkentéséhez vezethet. A kiváló légtömörség e mellett a levegő kontrollálatlan mozgásának minimalizálásával is segít megelőzni a pára által előidézett problémák, épületkárok kialakulását.

Nagyon fontos azonban kiemelni, hogy aki légtömörséget követel, annak gondoskodnia kell a kielégítő szellőztetésről is. (Passzívházak esetében mindig hővisszanyerős szellőztetést alkalmazunk.)

Erre sokszor nem gondolnak, és így sajnos találkozhatunk régi épületek felújítása kapcsán (de még akár nem kellően átgondolt esetben új építés estén is) ezzel kapcsolatos építési, tervezési hibákkal. Hagyományos épületekben – leegyszerűsítve – a fűtés ’szárító’ hatása miatt télen alacsony a páratartalom. Utólagos hőszigetelés és a korábbiakhoz képest jelentősen légzáróbb, tömörebb épületburok kialakítása (műanyag nyílászárók, légzáró felületképzések) következtében a páratartalom a lakótérben könnyen megemelkedik, feldúsul. Ez párosulva az esetlegesen megmaradó hőhidak következtében kialakuló lokálisan alacsonyabb felületi hőmérsékletekkel, párásodáshoz és akár penészfoltok megjelenéséhez is vezethet.

A légtömörség meglétét célszerű – minősítendő passzívházak esetében kötelező – vizsgálattal ellenőrizni.

Ezt a vizsgálatot célszerű közvetlenül a légtömör épületburok elkészülte (ablakok, ajtók beépítése) után elvégezni, mert ilyenkor még van lehetőség a szivárgási helyek egyértelmű meghatározására (hőkamera vagy pl. füstképző stift segítségével) és javításuk is alapvetően kis költséggel megoldható. A légtömörség által keletkezett hibákban a légáramlás sebessége műszerrel akár mérhető is.

Jellegzetes hibák, szivárgási helyek: külső falak csatlakozásai egymáshoz, tetőhöz vagy padlólemezhez, anyagváltásnál, ajtó- és ablak beépítéseknél, kábel- és csőátvezetéseknél, elektromos ill. gépészeti szerelvények beépítésénél.

Tehát miért is fontos a légtömörség?

  • Szerkezeten belüli vízpára kondenzáció elkerülése miatt. Ha a meleg, fűtött és ezzel együtt nedves helyiségből (pl. konyha, fürdő) az épületszerkezet hidegebb tartományába el tud jutni a levegő és vele együtt a pára, ott elérve a harmatpontot (ami általános esetben 20C fok és 50% nedvesség mellett 12.6 C) lecsapódik, szerkezeti károsodást okozhat.
  • Huzatjelenségek elkerülése miatt. A légtömörtelen csatlakozásokon ellenőrizetlenlégáramlások alakulhatnak ki, amelyek zavarhatják a bent tartózkodók komfortérzetét.
  • Hűvös padló elkerülése miatt. Mint tudjuk, a hideg levegő lefelé száll. A téli légállapotok mellett a kinti levegő is főleg az épület alsó részein áramlik be. Ennek eredménye lehet a kellemetlenül hűvös padló a lakás alsó szintjén.
  • Akusztikai okból. Már az épületszerkezetben kialakuló igen keskeny rések is okozhatják a zajcsillapítás erőteljes csökkenését.
  • Passzívházak esetében az is kiemelt szempont, hogy az ellenőrizetlen légcsere a szellőztető berendezés hatékonyságát is negatívan befolyásolja.
  • Hőszigetelés elve a szerkezetbe zárt, közel mozdulatlan levegő ’szigetelő’ hatásán alapul. Ha a szigetelőanyagon levegő áramlik keresztül, akkor abból sok, a levegőben tárolt hőenergia kerül elvonásra, így a hőszigetelő képesség lecsökken. Ellenőrizetlen légmozgással akár légszennyező anyagok lakótérbe kerülése is elképzelhető
  • A mai, jól hőszigetelt épületek esetében a szellőztetési veszteség részaránya a teljes hőveszteségen belül nagyon magas, akár az 50 %-ot is elérheti. A nem kellően légtömör szerkezet energiaveszteséget okoz.

Energiahatékonyság az otthonunkban

Energiahatékonyság

Általánosságban, Ha házépítésről van szó, az energiahatékonyság nagyon fontos szerepet játszik. Alapvetően ezzel biztosítjuk a kényelmet, de az erőforrások megtakarítását, valamint az épület hosszú távú védelmét is. A ház hőszigetelése csökkentheti a ház energiahatékonyság veszteségét. Egy megfelelő hőszigetelés megteremtheti az otthon elvárt kényelmet.

Energiahatékonyság az otthonunkban

Energiahatékonyságon az épületen belüli hő megőrzést értjük. Ez az alap és a külső falak, a padló és a tetőtér gondos szigetelésével tehető meg. Ezeket az elemeket, az ablakokkal és a külső ajtókkal együtt “hőhidak”-nak nevezik. Ezek a fő pontok, amelyeken keresztül a külső környezettel a hőmérséklet-csere történik.

Különböző anyagokkal történhet a hőszigetelés, ezek közül a leggyakrabban használt – polisztirol lapokat és cellulóz hőszigetelést említjük, mindegyiknek megvannak az előnyei és hátrányai a költség, a hatékonyság vagy a tűzállóság tekintetében. Ezen megoldások valamelyikével a lehető legnagyobb mértékben csökkenthető a hőveszteség, az eredmény pedig egy melegebb, optimálisabb beltéri környezet lesz alacsonyabb hőfogyasztás mellett. Az otthon energiahatékonysága egy kellemesebb környezetet jelent.

Az energiahatékonyság nem csak az építésről, az épület szigeteléséről vagy a hozzá tartozó kiegészítőkről szól. Befolyásolhatja az épület elhelyezkedése, az alkalmazott szellőzőrendszerek vagy az üzemeltetés módja is.

Energiahatékonysági fokok

A belső hőkomfort eléréséhez felhasznált energia mennyiségétől függően az épületeket különböző osztályokba sorolják, amelyeket A-tól G-ig betűkkel jelölnek. Gyakorlatilag minden épület meg van jelölve, és minden betű mögött egy 1-től 100-ig terjedő pontszám található, amely szigorúan meghatározott az illetékes hatóságok által.

Az energiaosztály meghatározásakor olyan elemeket kell figyelembe venni, mint a falvastagság, a falazat típusa, a tető típusa, a pince építési módja, a fűtési rendszerek állapota és teljesítménye, az épület helyzete, üzemeltetési módja, szigetelés.

Az A energiahatékonysági osztályba tartozó épületek fogyasztása elvileg 125 kwh/m2/év, míg a másik szinten lévő, G energiahatékonysági osztályú épület fogyasztása több mint 820 kwh/mp/ év.

Energiahatékonysági fogok

Miért van szükség hőszigetelésre?

Termoizolație, termosistem

Miért van szükség hőszigetelésre?

Egyik fontos tényező, hogy a fosszilis energiahordozók a kőolaj és a földgáz ára egyre csak emelkedik, a szén pedig olyan alacsony fűtőértékű, hogy nem is nagyon éri meg bányászni, még külszíni fejtéssel sem. Nem kell nagy tudomány ahhoz, hogy megállapítsuk a fogyóban lévő energiakészletek miatti további áremelkedést. Ilyen körülmények között pedig a felhasznált energia mennyiségét kell csökkenteni. Ezt pedig ha a kevesebb fogyasztás mellett nem akarunk családi házainkban fagyoskodni, akkor csak az energiafelhasználás gazdaságosságának a javításával lehetséges. Vagyis ezt azt jelenti, hogy jobban kell vigyázni a fűtésre használt energiára a lakásokban. A homlokzati falak között kell tartani a drága pénzen vett energiát, és meg kell akadályozni azt, hogy továbbra is “az utca népét fűtsük”. Tehát szükség van a hőszigetelésre.

A hőszigetelés előnyei:

  • A fűtési költségek jelentős csökkentésével csökkennek a családok kiadásai.
  • A homlokzat külső szigetelése a falak hőingadozását jelentősen csökkenti, ami növeli a falazatok élettartamát, és csökkenti a falszerkezetekben kialakult hőhidak negatív hatását a párakicsapódást és az ezzel kapcsolatos penészedést.
  • A családi házak kevesebb fosszilis energiafelhasználása csökkenti a lakóépületek szén-dioxid és szén-monoxid kibocsátását, ami egészségesebb környezetet és tisztább levegőt biztosít.
  • Takarékoskodunk a felhasznált fosszilis energiahordozókkal (kőolaj, földgáz, szén, fa).
  • Csökken Románi energiahordozókkal szembeni függősége.

A celiqum cellulóz szigetelés alkalmazási területei

A hőszigetelés mint az új, mint a meglévő épületek esetében azon épületelemek hőtani viselkedését hivatott javítani, amelyek az épület köpenyét alkotják.

  • vagyis az épületbelsőt határolják a külső környezettől. 

A CELIQUM hőszigetelés laboratóriumban vizsgált hővezetési értéke optimálisan 0,036 W/mK és 0,046 W/mK közt van. Ez nagyban függ a termék sűrűségétől (például 50 kg/m3 sűrűség esetében a legkisebb az értéke, vagyis λ=0,038 W/mK). A CELIQUM hőszigetelés alkalmazása hozzájárul az épület energiatakarékosságához. Az épület tervezője számításokkal kell biztosítsa az érvényes előírásoknak megfelelő legkisebb hővezetési tényezőt.

Hő közvetítés/leadás szempontjából általában az épületek belső melegének 20-30 %-a a legfelső födém, illetve a tetőn keresztül távozik.

30-40 %-a a külső falakon keresztül, 10%-a a padló át, a fennmaradó rész pedig a nyílászárók résein tűnik el.

A CELIQUM hőszigetelés, mint a födémek és tetőterek, mint a falak és homlokzatok, mint pedig a padlók szigetelésére sikerrel alkalmazható.

Az épületek belsejében található könnyűszerkezetek (elválasztó falak, köztes födémek) esetében is javasolt a Celiqum szigetelés alkalmazása, tekintettel kiváló hangszigetelő képességére, ami gépi befújással elérhető tömörségének köszönhető.

Ezt a terméket szakemberek valósították meg, azzal a céllal, hogy az épületek külső és belső szigeteléseként alkalmazzák, megnövelve ez által a meglévő és az új épületek hőellenállását, ami gazdaságosabbá teszi használatukat. 

A CELIQUM szigetelést megcélzó tervezési folyamatban, az alkalmazási és beépítési technológián túl, figyelembe kell venni a következőkben felsorolt érvényes műszaki irányelveket tartalmazó szabályozásokat is: 

107/0-2002 „Az épületek hőszigetelési munkáinak tervezésére és kivitelezésére vonatkozó szabályozás”;

107-2005 „Az épületek elemeinek hőtechnikai számítására vonatkozó szabályozás”;

203-1991 „Az épületek hőszigetelésének teljesítmény növelésével és kondenzációs rendellenességeinek javításával kapcsolatos tervezésére és kivitelezésére vonatkozó műszaki előírások”;

– P 118 – 1999 „Az épületek tűzbiztonságára vonatkozó szabályozás”;

 Minden szigetelési munkánál be kell tartani az érvényes román műszaki szabályozásokat.