Month: November 2022

Cum trebuie să aleg? Ventilație centralizată sau descentralizată?

by

Ventilație centrală

Un sistem de ventilație centralizat sau descentralizat este un sistem, care aspiră aerul dintr-o unitate centrală. Apoi îl distribuie în diferitele încăperi prin conducte care sunt de obicei situate sub sau deasupra tavanului fiecărei încăperi.

Un sistem de recuperare a căldurii ne permite să folosim ceea ce avem deja și să reducem impactul asupra mediului. Inclusiv cantitatea de căldură pe care o pierdem zilnic prin aerul evacuat. Sistemele de recuperare a căldurii funcționează prin utilizarea aerului sau a apei calde valoroase dintr-o proprietate pentru a răci sau încălzi aerul din exterior.

Potrivit autorilor Manualului Passivhaus, un HRV mediu dintr-o locuință medie consumă în jur de 1kWh pe zi. Într-o casă Passivhaus din Hanovra, a fost posibil să se producă 16,5 kWh de energie per HRV folosind 1 kWh de energie.

Sistemul de recuperare a căldurii funcționează independent de sistemul normal de încălzire, cu supape de ventilație cu filtre în fiecare cameră, care introduc și scot aerul din fiecare cameră, conducând la unitatea de recuperare a căldurii.

Instalarea unui sistem de recuperare a căldurii permite ca proprietatea să fie etanșă și să nu mai fie nevoie de guri de aerisire la ferestre sau de ventilatoare în baie, ceea ce creează un mediu mai sănătos, mai curat și mai liniștit.

Sistemele de ventilație mai noi pot economisi până la 95% din energia termică. În plus, multe dintre ele pot fi setate pentru a extrage mai multă energie dintr-o cameră caldă și umedă.

Elemente de HRV:


Unitatea centrală: aceasta conține schimbătorul de căldură, cele două ventilatoare care introduc și elimină aerul și cele două filtre de aer. Pentru acest element, o izolare corespunzătoare este foarte importantă, mai ales dacă este situat în afara casei.

Evacuarea condensului: condensul se formează atunci când căldura este extrasă din aerul cald și umed, iar aerul mai rece nu poate reține tot condensul, astfel încât acesta revine la forma de picurare (aerul rece poate reține mai puțin condens). Evacuarea condensului trebuie să fie conectată la sistemul de drenaj al clădirii și trebuie să fie prevăzută cu protecție împotriva înghețului.
Protecție împotriva înghețului. În acest caz, unitatea centrală trebuie să fie protejată de îngheț. Un sistem este proiectat pentru a fi încorporat în conductele de aer pentru a încălzi aerul care intră în clădire dacă acesta se află sub -5oC.
Filtre de aer. Ambele sunt amplasate în afara unității principale pentru a o proteja. Extractorul de bucătărie are, de asemenea, un filtru de grăsime pentru a preveni pătrunderea grăsimii în conducte și în unitatea principală.
Conducte de aer. Conducta de admisie trebuie să aibă o înălțime de cel puțin 3 m, deoarece aerul este mai curat la această înălțime.

Cele două guri de aerisire nu trebuie să fie plasate prea aproape una de cealaltă, deoarece aerul de ieșire poate fi aspirat în conducta de admisie. Între ele trebuie să existe o distanță de cel puțin 2 metri, iar în cazul în care sunt așezate una deasupra celeilalte, conducta de evacuare trebuie să fie deasupra și trebuie să existe cel puțin 1 metru între ele.

În cazul în care unitatea principală este amplasată în interiorul clădirii, conducta de admisie ar trebui izolată, dar acest lucru va duce la apariția condensului din cauza diferenței de temperatură dintre aerul de intrare și aerul interior.

Dacă este utilizat într-o regiune mai rece, este posibil să se instaleze un radiator electric în conducta de admisie a aerului pentru a ridica temperatura aerului deja încălzit la nivelul optim, dar este posibilă și instalarea acestuia în unitatea centrală.

Amortizoare: amortizoarele împiedică deplasarea zgomotului de la unitatea centrală și împiedică fluxul de sunet între încăperi.

Terminalele aeriene: Acestea sunt obiecte care sunt atașate direct de perete, acestea sunt cele vizibile pentru ocupanți. Există mai multe tipuri de design, unele care se concentrează pe eficiență și altele care se concentrează pe estetică.

Deflector de vară.

Unitate centrală de control: această unitate vă permite să setați diferite moduri (de exemplu, funcționare redusă atunci când nu sunteți acasă sau putere sporită atunci când gătiți).

Beneficiile HRV:

  • reduce praful și polenul prin filtrele sale
  • reduce umiditatea aerului
  • îndepărtează mirosurile
  • reduce consumul de energie
  • Îndepărtează praful și murdăria


Dezavantajele HRV:

Acest sistem nu răcește aerul cald în lunile de vară, cu excepția cazului în care conductele sunt subterane. În cazul în care conductele nu sunt canalizate, atunci este nevoie de aer condiționat pentru a răci clădirea.


Acesta nu poate funcționa eficient într-o clădire neizolată corespunzător. Înainte ca sistemul să poată economisi energia termică, aceasta este eliminată prin structura clădirii.
Într-o casă insuficient etanșă, acest lucru reprezintă, de asemenea, o problemă, deoarece energia termică și condensul scapă prin găuri înainte ca sistemul să o poată extrage.

Întreținere:

La fel ca în cazul mașinilor, filtrele trebuie schimbate anual pentru a se asigura că aerul curat intră în structură.

Principalii producători MVHR:

Vent-Axia, Airflow, Duco, Xpelair, Nuaire, Caladair, Vortice , Quiet-Vent, Blauberg

Ventilație centralizată vs. descentralizată

Descentralizat

Recuperarea descentralizată a căldurii are același scop ca și un sistem centralizat: oferă o sursă de ventilație fără a sacrifica căldura.

În loc să ventileze casa dintr-un punct central, funcționează la o scară mai mică. Asta se permite gestionarea eficienței energetice pentru fiecare cameră în parte. Cea mai bună alegere va depinde de mărimea proprietății și de modul în care este utilizată. Această unitate funcționează în cicluri scurte care se comută automat în timpul funcționării. În primul ciclu, acesta extrage aerul viciat și umiditatea din interiorul proprietății. Pe măsură ce aerul trece prin unitate, aceasta reține căldura aerului.

Prin funcționarea în cicluri, o unitate poate facilita schimbul de aer fără a amesteca fluxurile de aer. După trecerea la cel de-al doilea ciclu, acesta transferă căldura aerului proaspăt care intră. Puteți să vă gândiți la ea ca la pistoanele unui motor, după ce aspiră aerul de evacuare, îl suflă înăuntru.
Recuperarea descentralizată a călduri:

Este o opțiune fantastică pentru renovări sau modernizări, în special pentru casele mai mici sau mai vechi. Instalarea mai multor unități în proprietate va da rezultate similare cu cele ale unui sistem centralizat. Pentru a utiliza cât mai bine recuperarea descentralizată a căldurii, trebuie să sigilați în continuare spațiul pe care lucrați. Asta este pentru prevenirea scurgerilor de aer.

HRV (Ventilație cu recuperare de căldură) vs ERV (Ventilație cu recuperare de energie)

Pentru a înțelege diferența dintre cele două sisteme și de ce ERV este important în multe locuri, trebuie să știm ce este umiditatea relativă.

Umiditate relativă

Umiditatea relativă este o indicație a conținutului de vapori de apă din aer. În comparație cu cantitatea maximă de vapori de apă care poate fi stocată de aer.

Dacă, de exemplu, aerul la 30°C are un conținut de vapori de apă de 15 g/m³, atunci umiditatea relativă este de 50% deoarece, la această temperatură, aerul poate stoca 30,0 g/m³.

Continuând cu exemplul de mai sus, în timp ce la +30°C conținutul maxim de vapori de apă este de exact 30g/m³, la -10°C această valoare este de numai 2,2g/m³.

Motivul pentru umiditatea relativă este că, dacă aerul are, să zicem, 10 grade C, conținutul maxim de vapori de apă este de 2,2 grame/m3.

Dacă acesta conține toate cele 2,2 grame, umiditatea este de 100%.

Cu toate acestea, dacă aerul are o temperatură de 30c și conține, să zicem, 15g/m3 de vapori de apă, atunci este de numai 50%. Prin urmare, este posibil ca în aerul cu o umiditate de 100% să existe mai puțini vapori de apă decât în aerul cu o umiditate de 50%.

Efectul umidității asupra corpului uman:

Standardul casei pasive definește umiditatea ideală pentru corpul nostru ca fiind de 35-55% umiditate relativă. Se recomandă ca umiditatea să se situeze între 35°C și 35°F. Nivelurile de umiditate sub această valoare tind să ne facă să ne simțim mai reci, iar peste această valoare avem tendința de a ne simți prea cald.

Consecințele unei umidități prea scăzute:

  • uscarea și iritarea ochilor
  • mâncărimi și piele umedă
  • probleme cu sistemul respirator
  • membranele mucoase uscate


Consecințele unei umidități prea ridicate:

  • proliferarea acarienilor și a ciupercilor
  • respirație mai dificilă (astmaticii pot avea și o senzație de sufocare)
  • dureri de cap, pierderea atenției și a concentrării


Metode de control al umidității relative:

Utilizarea suprafețelor higroscopice în încăperi (tencuială de lut)

Plantarea de plante, deoarece acestea absorb umiditatea atunci când umiditatea este ridicată și o eliberează atunci când umiditatea este scăzută.

ERV

ERV ajută la menținerea umidității relative în interiorul unei clădiri. Atunci când ERV transferă energia termică între două fluxuri de aer, transferă și umiditatea din acestea.

De ce este important să controlați umiditatea relativă?

Dacă o clădire are o temperatură de 22 de grade și o umiditate relativă de 50%, înseamnă că în aer există 11g/m3 de vapori de apă. HRV sau ERV aspiră acest aer. Introduce aer încălzit la 22 de grade în exterior la 10 grade până la o umiditate de 100%. Umiditatea din casă poate scădea la 10-20%, ceea ce este deja dăunător pentru sănătate.

ERV funcționează ca și HRV, cu excepția faptului că unitatea este dotată cu o roată de plastic acoperită cu silicagel.

Astfel, atunci când cele două fluxuri de aer intră în ERV, sistemul preia o parte din umiditatea din fluxul de aer mai umed și o transferă în fluxul de aer mai puțin umed. Acest lucru ajută la eliminarea unei mari părți a umidității din casă în timpul lunilor calde. Asta permite ca umiditatea să rămână în casă în timpul lunilor reci și uscate.

Valorile de luat în considerare înainte de HRV sau ERV:

Debitul de aer: debitul de aer este o indicație a numărului de m3/h de aer. Arata ca unitatea de ventilație cat poate furniza într-o oră. Rețineți că producătorii își măsoară produsele la diferite diferențe de presiune (Pa).

Coeficientul de performanță: Această valoare arată cât de multă energie poate produce un aparat cu 1 kW de energie electrică. Cu cât valoarea este mai mare, cu atât mai bine.

Ratingul Casei Pasive: Această valoare arată cât de multă energie termică poate fi transferată de la aerul. Această măsurătoare este efectuată numai de către Passive House Institute în forma sa deja instalată.

Potrivit autorilor Manualului Passivhaus, un HRV mediu într-o locuință medie consumă aproximativ 1 kWh pe zi. Într-o casă pasivă din Hanovra, s-a reușit ca un HRV care utilizează 1kWh de energie să producă 16,5kWh de energie.

Mai multe detalii: https://ventilatie-recuperare.ro/ventilatie-centralizata-versus-descentralizata-cu-recuperare-de-caldura/

Miért érdemes hővisszanyerő rendszerbe fektetni?

by

HRV:

Ahogy a nevében is benne van, ez a rendszer hőt cserél és szellőztet. A két légáram a hővisszanyerő egységen belül halad át anélkül, hogy fizikailag keveredne, majd az elszívott levegő hője a kintről hozott friss frisslevegőbe kerül, és a csővezetékeken keresztül minden helyiségbe kerül. Az elszívott és a befúvott levegő nem ugyanazon a csövön belül áramlik, így nincs keresztszennyeződés a különböző légáramok között.

A bejövő szellőzők friss levegőt juttatnak be az épületbe kívülről. Ahogy a levegő bejut a tetőn keresztül, áthalad a hőcserélőn. Ezzel egyidejűleg a házból ellentétes irányba áramlik az állott(de meleg) levegő. A hőcserélő mechanizmuson is áthalad, de nem keveredik a hűvös friss levegővel. Ehelyett a kétféle levegő külön csövekben halad egymás mellett. Az épületből érkező meleg levegő felmelegíti a kívülről érkező friss, hideg levegőt. A friss levegő most már meleg, és beáramlik az épületbe.

Passzívházaknál követelmény hogy ha nincs hidegebb mint -10oC akkor a beáramlott levegő minimum 16.5oC kell legyen.

(Nem mondja, hogy bent mennyi kell legyen a levegő). Az emberek hajlamosak magasabb hőfokra emelni a ház hőmérsékletét, ha úgynevezett hideg huzatokat érzékelnek. Ezt légtömörség kialakításával és szellőztető rendszerek használatéval lehet megakadályozni, ebben az esetben az épület lakói akár két C fokkal alacsonyabb hőmérsékletű szobában ugyanazt a komfortérzetet érik el mintha egy melegebb, de huzatos szobában lennének.

Heat Recovery Ventilation: What is it?

Központi szellőztető vs decentralizált

Központi szellőztető

A központi, vagy centralizált szellőztető a rendszer, ahogy  a nevében is benne van, egy központi egységről szívja majd juttatja a levegőt a különböző helyiségekbe a csöveken keresztül amit általában a födém alatt vagy felett jut minden helyiséghez

A hővisszanyerő rendszerrel kihasználható az, ami már létezik, valamint csökkenteni lehet a környezetre gyakorolt hatásunkat, beleértve azt a hőmennyiséget is, amelyet naponta elveszítünk a kiáramló levegő segítségével. A hővisszanyerő rendszerek úgy működnek, hogy az ingatlanban lévő értékes meleg levegőt vagy vizet hasznosítják a külső levegő hűtésére vagy fűtésére.

A Passivhaus Handbook írói szerint egy átlagos lakásban egy átlagos HRV kb. 1kWh fogyaszt naponta. Egy hannoveri passzívházban sikerült elérni, hogy egy HRV 1kWh energia felhasználásával sikerült 16.5 kWh energiát előállítani.

A hővisszanyerő rendszer a normál fűtési rendszertől függetlenül működik, minden helyiségben szűrőkkel ellátott szellőzőszelepek találhatók, amelyek levegőt juttatnak be és ki minden helyiségből, amelyek a hővisszanyerő egységhez vezetnek.

Ezek a rendszerek különösen fontosak a légtömör épületeknél mivel másképp nem tudna szellőzni megfelelően.  A hővisszanyerő rendszer telepítése lehetővé teszi, hogy az ingatlan légmentesen zárjon, és nincs szükség ablaknyílásokra vagy fürdőszobai elszívó ventilátorokra, ez egészségesebb, tisztább és csendesebb környezetet teremt.

Az újabb szellőztető rendszerek már akár 95% hőenergiát is megtakaríthatnak. Emellett soknál beállítható, hogy a meleg, nedves szobából több energiát vonjon el.

HRV elemei:

Központi egység: Ez tartalmazza a hőcserélőt, a két ventilátort ami mozgatja a ki és beáramló levegőt, és a két levegőszűrőt. Ennél az elemnél nagyon fontos a megfelelő szigetelés, főleg ha a házon kívül van elhelyezve.

Kondenzvíz lefolyó: kondenz akkor keletkezik amikor a meleg, nedves levegőből kivonják a meleget és így a hidegebb levegő nem tudja megtartani az összes párát, ezért az visszaváltozik cseppfolyós állapotba. (A hideg levegő kevesebb párát tud megtartani). A kondenzvíz lefolyó hozzá kell legyen csatlakoztatva az épület lefolyó rendszeréhez és el kell legyen látva fagy védelemmel.

Fagy védő: Ez különbözik a kondenzvíz lefolyó fagy védelmétől. Ebben az esetben a központi egységet kell megvédeni a fagytól. Egy olyan rendszer van kialakítva, amit a légcsatornákba építenek és felmelegítik a beáramló levegőt amennyiben az alacsonyabb mint -5oC.

Levegőszűrők: A központi fejegységben található egy F7 megnevezésű finom részecske szűrő ami a beáramló levegőt szűri és egy G4 nevezetű filtert ami a kiáramló levegőben lévő durva port szűri. Mindkettő a központi egységen kívül található, ezzel is védve azt. A konyha elszívójánál található egy zsírszűrő is, ami a zsír csövekbe és fejegységbe való bejutását akadályozza meg.

Légcsatornák: A két légcsatorna kapcsolja össze a kinti vagy benti levegőt a fejegységgel. A beszívó csatorna legalább 3 méter magasan kell legyen, mivel ezen a magasságon tisztább a levegő. Nem szabad a két nyílást tud közel rakni egymáshoz, mivel hanem a kiáramló levegőt beszívhatja a beszívó csatorna. Ezek közt legalább 2 méter távolság kell legyen, ha egymás fölé szeretnénk helyezni akkor a ki szívó csatorna kell legyen felül és legalább 1 méter távolság kell legyen köztük.

Amennyiben a fejegység az épületen belül található, akkor a beszívó csövet le kell szigetelni, hanem az a beáramló levegő és a benti levegő hőmérséklet különbség miatt kondenzációhoz vezet.

Amennyiben hidegebb régióban van használva, lehetőség van a beáramló légcsőbe szerelni egy elektromos radiátort, ami a már felmelegített levegő hőmérsékletét felemeli az optimális szintre, de lehetőség van ezt a központi fejegységben is elhelyezni.

Hangtompítók: A hangtompítók megakadályozzák a fejegységből jövő zajok mozgását, valamint megakadályozzák a helyiségek közti hangáramlást.

Levegő terminálok: Ezek azok a tárgyak amik közvetlenül kapcsolódnak a falhoz, ez az ami a lakók számára látható. Több féle kialakítása van, van amelyik inkább a hatékonyságot, van amelyik az esztétikát helyezi előtérbe.

Nyári elterelő: A nyári melegben ez az elterelő  eltereli a fejegységtől a beáramló levegőt és egyenesen az épületbe viszi.

Központi vezérlőegység: Ez az egység teszi lehetővé, hogy különböző módokat állítsunk be. (Például csökkentett működés módba ha nem vagyunk otthon vagy megnövelt teljesítménnyel főzés esetén.

HRV előnyei:

  • csökkenti a port és a pollent a szűrői segítségével
  • csökkenti a levegő páratartalmát
  • elszívja a szagokat
  • csökkenti az energiafelhasználást
  • akár 95% energiát is újrahasznosít

HRV hátrányai:

  • az én meggyőződésem ellenére, ez a rendszer nem hűti le a meleg levegőt a nyári hónapokban, kivéve ha a légcsövek a föld alatt vannak vezetve. Amennyiben nincsenek a csövek elvezetve, akkor klímaberendezés szükséges az épület hűtésére.
  • Egy nem megfelelően szigetelt épületben nem tud hatékonyan működni mivel mielőtt a rendszer megmentené a hőenergiát, addigra a ház szerkezetén távozik az.
  • Egy nem megfelelően légtömör házban ugyancsak ez a probléma mivel a lyukakon a hőenergia valamint a pára is távozik mielőtt a rendszer elvszívhatná azt.
  •  

Karbantartás:

Pont mint az autóknál, itt is évente szűröket kell cserélni annak érdekében, hogy megtisztított levegő jusson a szerkezetbe.

Miért van szükség a szellőztető rendszerekre

Vezető  MVHR készítők:

Vent-Axia, Airflow, Duco, Xpelair, Nuaire, Caladair, Vortice , Quiet-Vent, Blauberg

Központi szellőztető vagy decentralizált

Decentralizált

A decentralizált hővisszanyerés ugyanazt a célt szolgálja, mint egy központi rendszer: szellőzési forrást biztosít a hő feláldozása nélkül. Ahelyett, hogy egy központi pontról szellőztetné a házat, kisebb léptékben működik, ami lehetővé teszi az energiahatékonyság helyiségenkénti kezelését. A legjobb választás az ingatlan méretétől és a használat módjától függ. Ez az egység rövid ciklusokban működik, amelyek működés közben automatikusan átkapcsolnak.  Az első ciklusban kiszívja az elhasználódott levegőt és nedvességet az ingatlan belsejéből. Ahogy a levegő áthalad az egységen, az egység megtartja a levegő hőjét.

Ciklusokban működve egy kis egység képes a levegőcserét elősegíteni anélkül, hogy a bejövő és kimenő légáramokat összekeverné. Miután átvált a második ciklusra, átadja a hőt a bejövő friss levegőnek. Egy kicsit úgy lehet elképzelni mint a motor dugattyúi, egyszer kiszívja az elhasznált levegőt, majd befújja A decentralizált hővisszanyerés fantasztikus lehetőség felújításokhoz vagy utólagos átalakításokhoz, különösen kisebb vagy régebbi lakások esetében, mivel ezek kevesebb helyet igényelnek. Több egység telepítése az ingatlanban hasonló eredményt hoz a központosított rendszerhez. A decentralizált hővisszanyerés legjobb kihasználása érdekében továbbra is le kell zárnia azt a teret, amelyen dolgozik, hogy megakadályozza a levegő szivárgását.

HRV (Heat Recovery Ventillation) vs ERV (Energy Recovery Ventillation)

Ahhoz, hogy megértsük mi a különbség a két rendszer között és miért fontos sok helyen az ERV, tudnunk kell mit jelent a relatív páratartalom.

Relatív páratartalom

A relatív páratartalom azt mutatja meg, hogy a levegő által tárolható maximális vízgőzmennyiséghez képest mennyi a levegő vízgőztartalma.

Ha például 30°C a levegőben 15 g/m³ a levegő vízgőztartalma, akkor a relatív páratartalom 50%-os, mivel, ezen a hőmérsékleten a levegő 30,0 g/m³ tud tárolni.

A fenti példánál maradva, míg +30°C pontosan 30g/m³ a levegő maximális vízgőztartalma, addig -10°C fokon ez az érték csak 2,2g/m³.

Azért relatív a páratartalom mivel ha mondjuk 10 C fokos a levegő akkor a maximum vízgőz tartalma 2.2 gramm/m3 lehet. Amennyiben mind a 2.2 grammot tartalmazza, akkor a levegő páratartalma 100%. Viszont ha a levegő 30oC és mondjuk 15g/m3 vízgőzt tárol, akkor az csak 50%. Tehát lehet akár kevesebb vízgőz egy 100%-os páratartalmú levegőben, mint egy 50%-osban.

A pára hatása az emberi szervezetre:

A passzívház standard úgy határozza meg, hogy a szervezetünknek a 35-55% relatív páratartalmú levegő az ideális. Nem mellesleg, ha ennél az értéknél alacsonyabb a páratartalom, hajlamosak vagyunk hidegebbnek érezni a hőmérsékletet, és ha ennél az értéknél magasabb, hajlamosak vagyunk túl melegnek érzékelni.

Túl alacsony páratartalom következményei:

  • szemek kiszáradása és irritálódása
  • bőr viszketése és sáppadtá válása
  • légzőrendszeri problémák
  • nyálkahártya kiszáradása

 Túl magas páratartalom következményei:

  • atkák és gombák elszaporodása
  • nehezebb légzés (asztmások fojtogató érzést is érezhetnek)
  • fejfájás, figyelem és koncentrációs képesség romlása

Relatív páratartalom szabályozási módszerei:

Higroszkopikus felületek használata a helyiségekben (agyag vakolat)

Növények elhelyezése mivel ők magas páratartalom esetén magukba szívják a párát, míg alacsony esetén párát bocsájtanak ki magukból.

ERV

Az ERV segít fenntartani a relatív páratartalmat egy épületen belül. Amikor az ERV hőenergiát ad át két légáram között, akkor a bennük lévő nedvességet is továbbítja.

Miért fontos a relatív páratartalom szabályozása?

Ha egy épületben 22 fok van és 50%-os relatív páratartalom, az azt jelenti, hogy 11g/m3 vízgőz van a levegőben. Amennyiben a HRV vagy ERV kiszívja ezt a levegőt, és befújja a 22 fokra felmelegített kinti 10 fokos akár 100% páratartalmú levegőt, akkor a lakásban a páratartalom lecsökkenhet akár 10-20%-ra ami már káros az egészségre.

Az ERV működése: Úgy működik mint a HRV, csak itt a központi fejegységbe van szerelve egy műanyag kerék ami be van vonva silica géllel (ez magába szívja a párát). Ez a kerék folyamatosan forog.

Tehát amikor a két légáram belép az ERV-be, a rendszer a nedvesség egy részét a nedvesebb légáramból veszi, és a kevésbé nedves légáramra juttatja. Ez segít távol tartani a páratartalom nagy részét otthonából a meleg, párás hónapokban, és lehetővé teszi, hogy a páratartalom bent maradjon a hűvös, száraz hónapokban.

Értékek, amiket figyelembe kell venni HRV vagy ERV előtt:

Légszállítás: A légszállítás azt mutatja meg, hogy a szellőztetőgép hány m3/h levegőt képes szállítani 1 óra alatt. Itt arra kell figyelni, hogy a gyártók különböző nyomáskülönbségeken (Pa) mérik a saját termékeiket.

COP  (Coefficience of performance) – Teljesítménymutató: Ez az érték azt mutatja meg, készülék 1kW felvett elektromos áram segítségével, mekkora energiatermelésre, hőteljesítmény leadására képes. Minél magasabb az érték, annál jobb.

PHI (Passive House Institute) – Passzívház minősített hatásfok: Ez az érték azt mutatja meg, hogy a hőenergia mekkora részét képes átadni a kiáramló levegő a beáramló levegőnek. Ezt a mérést csak már beépített formában a Passive House Intitute végzi.

A Passivhaus Handbook írói szerint egy átlagos lakásban egy átlagos HRV kb. 1kWh fogyaszt naponta. Egy hannoveri passzívházban sikerült elérni, hogy egy HRV 1kWh energia felhasználásával sikerült 16.5 kWh energiát előállítani.            

A hungarocell/polisztirol 5 legjobb alkalmazási módja

by

A polisztirolt széles körben használják az építőiparban hőszigetelési projektekhez, de csomagolóanyagként is ismert, jellemzően élelmiszercsomagolásként. A polisztirol felhasználási területei azonban sokfélék.

Mi a polisztirol?

A polisztirol egy polimerizált, vékonyan átlátszó anyag, amely sztirolból (sztirol-monomer), egy egyszerűbb, kőolajból nyert folyékony szénhidrogénből készül.

Számos felhasználási területe van, az egyik legfontosabb az élelmiszeriparban. Különböző típusú csomagolásokhoz – tálcákhoz, eldobható élelmiszer-tartályokhoz stb. – használják.

A nagyobb teljesítmény érdekében a polisztirolt adalékanyagokkal javítják, így keményebbé és merevebbé teszik.

A nagyfokú ütésállóság miatt a felhasználási terület kiszélesedik. Ezért az előállított polisztirol több mint felét 5-10% butadiéngumival keverik. A keveréket nagy ütésállóságú polisztirolnak vagy HIPS-nek nevezik. Az így előállított csomagolóanyagok a joghurt, sajt, tej stb. csomagolására szolgálnak.

Polisztirol tulajdonságai:

  • átlátszó, amorf; nagy merevséggel rendelkezik; jó méretstabilitást mutat;
  • hő- és elektromosan szigetelő;
  • ütésállóan törékeny;
  • alacsony oldószerállóság;
  • nagy vízgőz- és közönséges gázáteresztő képességgel rendelkezik (a frissen csomagolt termékeket hagyják lélegezni);
  • ellenáll a víznek, híg savaknak és lúgoknak;
  • fény és oxigén jelenlétében lassan oxidálódik;
  • Extrudált vs. expandált polisztirol

Az építőiparban széles körben használt szigetelőanyagok két típusa létezik: az extrudált polisztirol (XPS) és az expandált polisztirol (EPS). A polisztirol szigetelés széles körben elterjedt, és a kétféle terméktípus különböző gyártási eljárásokkal készül, mindkettő sztirolon, kőolajból előállított kis gömb alakú szemcséken alapul.

A duzzasztott polisztirolt a polisztirol granulátum térfogatának növelésével nyerik (vákuumkamrákban), míg az extrudált polisztirol esetében a kis gömböket megolvasztják és adalékanyagokkal keverik (így egy viszkózus folyadékot kapnak, amelyet pontos hőmérsékleti és nyomásviszonyok között szabályoznak). Az eredmény két különböző teljesítményű és tulajdonságú termék:

Extrudált polisztirol, amely zárt pórusú cellás szerkezetű, és a következők jellemzik

  • kiváló szívósság;
  • fokozott ellenállás a mechanikai ütésekkel, szélsőséges időjárási körülményekkel szemben;
  • vízzáróság (nem befolyásolja a nedvesség);
  • expandált polisztirol, amely nyitott pórusú cellás szerkezetű, és a következők jellemzik:
  • vízgőzáteresztő képesség (a belsejében felgyülemlett vízgőz a légkörbe távozhat, nem keletkezik kondenzáció);
  • hőstabilitás (nem változtatja meg méreteit magas nyári hőmérsékleten);
  • alacsonyabb nyomószilárdság (ütések vagy ütések hatására könnyebben változtatja alakját) > ha kíváncsi voltál, hogy az EPS mit jelent a polisztirol esetében (polisztirol EPS 80, EPS 100, EPS 150 stb.), akkor tudnod kell, hogy az értékek a nyomószilárdságot mutatják; minél magasabb a szám, annál jobban ellenállnak a lemezek a deformációnak;
  • Megjegyzés: Újabb termékváltozat a grafitos polisztirol, azaz a grafitgyöngy-tartalmú, szürke színű és jobb hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkező expandált polisztirol.
  • A kétféle polisztirolt a különböző gyártási folyamatok és ezért eltérő tulajdonságaik miatt nem ugyanazokban a szigetelési alkalmazásokban használják.

Így az expandált polisztirolt elsősorban homlokzati szigetelésre, míg az extrudált polisztirolt alapozás szigetelésére ajánlják.

Polisztirol az építőiparban (szigetelésben)
A polisztirol jól ismert felhasználási területe a szigetelési munkák, amelyek jó hőszigetelési hatékonysággal látják el az épületeket (lakóépületek, ipari és kereskedelmi épületek). A szigetelés a leghatékonyabb módszer az épületek energiahatékonyságának javítására, ami jelentős költségmegtakarítással is jár.
A polisztirol nagyon népszerűvé vált a hőszigetelés területén, mivel könnyen kezelhető és beépíthető, nagyon jó hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik, és ráadásul alacsonyabb az ára, mint más szigetelőanyagoknak.

A fentiekben bemutattuk a szigetelési alkalmazásokban használt kétféle polisztiroltípust, az extrudált polisztirolt (XPS) és az expandált polisztirolt (EPS), amelyek eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek. A helyes szigetelési munka előfeltétele pontosan a hőszigetelő rendszer megfelelő használata, a szigetelendő épület területének megfelelően.

Hogyan válasszam ki a polisztirolt?

Polisztirol a csomagolóiparban


Mindannyiunk kezében volt már polisztirol uzsonnásdoboz. Olyan tulajdonságai miatt, mint a hőszigetelés és a páraáteresztő képesség, az élelmiszeriparban olyan friss termékek csomagolására használják, amelyeknek lélegezniük kell, valamint a vendéglátóiparban a főtt ételek tálalásakor.


Így a friss élelmiszereket, félkész vagy fagyasztott termékeket polisztirol tálcákba csomagolják, a vendéglátáshoz (főtt ételek) pedig különböző kialakítású és méretű lábasokat, levesestálakat, eldobható evőeszközöket, poharakat, tányérokat stb. használnak.

A hungarocell csomagolás sokkal szélesebb választékban kapható, beleértve a pontos formákat és az összetett kivágásokat is. A polisztirol az egyik legszélesebb körben használt műanyag a csomagolóanyagok gyártásában, mivel könnyen előállítható, merev és költséghatékony. Az összetételben lévő adalékanyagoknak köszönhetően az anyag keményebbé válik, és számos különböző típusú csomagolásban használják.

Polisztirol az autóiparban


Egy autó sokféle anyagból (fém, műanyag, textil stb.) készül. A tervezés során az anyagok kiválasztása alapvető fontosságú a termék teljesítménye és költsége szempontjából. Az üveg- vagy szénszál-erősítésen alapuló kompozit anyagokká vált műanyagok (a hagyományos fém helyett) egyre fontosabb szerepet játszanak az autóiparban, köszönhetően kiváló szilárdság/tömeg arányuknak vagy nagyon jó kopási és korróziós viselkedésüknek.
Az autóiparban a szilárdság növelése a súly csökkentése mellett jelentős nyereséget jelent. A polimer kompozitokat leginkább a járművek karosszériaelemeinek – szárnyak, ajtók, tetők, motorháztetők – gyártásánál használják.

A járművek kisebb tömege alacsonyabb üzemanyag-fogyasztást, kevesebb környezetszennyezést és jobb teljesítményt jelent.

Polisztirol a gyógyszer- és gyógyászati iparban

Az orvosi és gyógyszeripari ipar is profitál a polisztirol tulajdonságaiból. Orvostechnikai eszközökhöz (beleértve a burkolatokat és kupakokat), gyógyszercsomagolásokhoz, injekciós üvegek kupakjaihoz, pumpákhoz és inhalátorokhoz, infúziós komponensekhez stb. használják.
Könnyű feldolgozás, merevség, tiszta alkatrészek – ezek a polisztirol előnyei, amelyek az orvosi ágazatban való sikeres felhasználásra ajánlják.

Polisztirol dekorációs projektekhez


A dekoratív polisztirol egyre gyakoribb a lakberendezésben, akár beltérben, akár a házak külső falain.
Különböző típusú polisztirol díszek léteznek – párkányok, konzolok, ívek, díszítőpanelek stb. A polisztirol rúd nagyon népszerű, amelyet a mennyezet díszítésére vagy a fal/mennyezet találkozásának befejezésére használnak. Egyes tulajdonosok még a dekoratív szempontok miatt is álpolisztirol mennyezetet választanak, vagy azért, mert el akarnak rejteni bizonyos repedéseket vagy foltokat.

Utilizarea polistirenului

by

Polistirenul este utilizat la scara larga in constructii pentru proiectele de izolare termica, insa este cunoscut si ca material pentru ambalaje, caserolele pentru mancare fiind reprezentative. Industriile in care se foloseste polistirenul sunt insa diverse.

Prin urmare, daca vrei sa-ti verifici cunostintele despre polistiren, in acest articol iti prezentam 5 dintre utilizarile sale.

Ce este polistirenul?


Polistirenul este un material polimerizat, slab transparent, fabricat din stiren (monomer stirol), o hidrocarbura mai simpla lichida, obtinuta din petrol.

Are multe utilizari, industria de servicii alimentare fiind una principala. Este folosit pentru diverse tipuri de ambalaje – tavite, caserole de unica folosinta pentru mancare etc.

Pentru a avea performante mai mari, polistirenul este imbunatatit cu aditivi, devenind astfel mai dur si mai rigid.

Datorita rezistentei mari la impact pe care o castiga, aria de utilizare se largeste. Prin urmare, mai mult de jumatate din polistirenul produs, este amestecat cu 5 pana la 10% cauciuc butadenic. Amestecul este cunoscut sub numele de polistiren de mare impact sau HIPS. Produsele de ambalaj rezultate sunt cele folosite pentru iaurturi, branza, lapte s.a.

Proprietati ale polistirenului:
  • transparent, amorf;are rigiditate mare;prezinta stabilitate dimensionala buna;
  • izoleaza termic si electric;
  • este casant la impact;
  • are rezistenta mica la solventi;
  • are permeabilitate mare pentru vaporii de apa si gazele comune (produsele proaspat ambalate sunt lasate sa respire);
  • este rezistent la apa, acizi diluati si baze;
  • oxideaza lent in prezenta luminii si oxigenului;

Polistiren extrudat vs expandat


Exista doua tipuri de materiale izolatoare foarte utilizate in constructii: polistirenul extrudat (XPS) si polistirenul expandat (EPS). Izolatia cu polistiren este folosita la scara larga, iar cele doua tipuri de produse sunt realizate prin procese de fabricare distincte, amandoua avand la baza stirenul, micile granule sferice obtinute din petrol.

Polistirenul expandat se obtine prin marirea volumului granulelor de polistiren (in camere cu vacuum), in timp ce in cazul polistirenului extrudat, micile sfere sunt topite si amestecate cu aditivi (obtinandu-se un fluid vascos care este controlat in conditii precise de temperatura si presiune). Rezulta doua produse cu performante si proprietati diferite:

Polistirenul extrudat care are o structura celulara cu pori inchisi si se caracterizeaza prin:

  • duritate superioara;
  • rezistenta sporita la socuri mecanice, conditii meteo extreme;
  • impermeabilitate (nu este afectat de umezeala);
  • polistirenul expandat care are o structura celulara cu pori deschisi si se caracterizeaza prin:
  • permeabilitate la vaporii de apa (vaporii de apa acumulati in interior sunt lasati sa iasa in atmosfera, nu se creeaza condens);
  • stabilitate termica (nu isi modifica dimensiunile la temperaturile ridicate ale verii);

rezistenta la compresiune mai mica (isi modifica mai usor forma sub actiunea socurilor sau loviturilor) > daca te intrebai ce inseamna EPS la polistiren (polistiren EPS 80, EPS 100, EPS 150 s.a.), trebuie sa stii ca valorile arata rezistenta la compresiune; cu cat numarul este mai mare, cu atat acele placi rezista mai bine la deformari;

Nota: O varianta mai noua de produs este polistirenul grafitat, adica un polistiren expandat cu un continut de perle de grafit, de culoare gri si calitati termoizolante imbunatatite.

Datorita proceselor de fabricare distincte si implicit ale proprietatiilor diferite, cele doua tipuri de polistiren nu se folosesc in aceleasi aplicari de izolare.

Astfel, polistirenul expandat se utilizeaza cu precadere pentru izolarea fatadelor, in timp ce polistirenul extrudat este recomandat pentru termoizolarea fundatiilor.

Polistiren in domeniul constructiilor (in izolatii)


O utilizare cunoscuta a polistirenului este in lucrarile de izolare, oferind cladirilor (rezidentiale, industriale, comerciale) o buna eficienta termica. Izolatia reprezinta cea mai eficienta metoda pentru imbunatatirea randamentului energetic al cladirilor, care aduce si o semnificativa economie de costuri.

Polistirenul a devenit foarte popular in materie de termoizolatii, datorita faptului ca este un material usor de manevrat si de montat, are calitati termice foarte bune si, in plus, un pret mai mic decat al celorlalte materiale izolatoare.

Mai sus ti-am prezentat cele doua tipuri de polistiren folosite in aplicatiile de izolare, polistirenul extrudat (XPS) si expandat (EPS), cu proprietati diferite. Conditia unei lucrari de izolare corecte este tocmai folosirea adecvata a termosistemului, in concordanta cu zona constructiei care urmeaza a fi izolata.

Iti recomandam si articolele noastre de blog:

Cum aleg polistirenul?
Placarea cu polistiren: Sfaturi de la experti in termoizolatii

Polistiren in industria ambalajelor


Fiecare dintre noi a tinut in mana o caserola de mancare din polistiren. Datorita unor proprietati precum, izolare termica sau permeabilitatea la vapori, este folosit in industria alimentara, pentru ambalarea produselor proaspete care au nevoie sa respire, precum si in zona de catering la servirea mancarii gatite.

Astfel, alimentele proaspete, semipreparate sau produsele congelate sunt ambalate in tavite de polistiren, iar pentru catering (mancarea gatita) se folosesc caserole de diverse modele si marimi, boluri de supa, tacamuri de unica folosinta, pahare, farfurii s.a.

Ambalajele din polistiren sunt de o varietate mult mai larga, inclusiv cu forme precise si decupaje complexe. Polistirenul este unul dintre cele mai folosite tipuri de plastic in productia de ambalaje, fiind usor de produs, rigid si cu un cost avantajos. De asemenea, datorita aditivilor din compozitie, materialul devine mai dur, fiind folosit la mult mai multe tipuri de ambalaje.

Polistiren in industria auto


Un autoturism este realizat dintr-o paleta larga de materiale (metal, plastic, textil s.a.). In proiectare, alegerea materialelor este esentiala pentru performantele si costul produsului.

Masele plastice, devenite materiale compozite pe baza armarii cu fibra de sticla sau carbon, au inceput sa aiba un rol tot mai important in industria auto (in locul traditionalului metal), datorita unui excelent raport rezistenta-greutate sau a comportamentului foarte bun la uzura si coroziune.

In industria auto, cresterea rezistentei concomitent cu scaderea greutatii reprezinta un castig considerabil. Cele mai multe utilizari ale materialelor compozite polimerice se folosesc la constructia elementelor de caroserie a autovehiculelor: aripi, usi, pavilioane, capote.

Reducerea greutatii autovehiculului implica consum mai mic de carburant, mai putina poluare si o crestere a performantelor.

Polistiren in industria farmaceutica si medicala

Industria medicala si farmaceutica beneficiaza si ea de pe urma proprietatilor polistirenului. Acesta este folosit pentru dispozitive medicale (inclusiv carcase si capace), ambalajele medicamentelor, capacele flacoanelor, pompe si inhalatori, componente pentru perfuzii s.a.

Prelucrarea usoara, rigiditatea, componentele curate reprezinta avantajele polistirenului care il recomanda pentru a fi utilizat cu succes in sectorul medical.

Polistiren pentru proiectele decorative


Polistirenul decorativ este tot mai des intalnit in amenajarea locuintelor, fie in interior, fie pe peretii exteriori ai caselor.

Ornamentele din polistiren sunt de diferite tipuri – cornise, brauri, arcade, panouri decorative s.a. Foarte populara este bagheta din polistiren, folosita pentru ornamentarea plafonului sau pentru finisarea imbinarii dintre perete si tavan. Exista proprietari care opteaza chiar pentru un tavan fals din polistiren, datorita aspectului decorativ sau din dorinta de a masca anumite fisuri ori pete.

Mai mult detalii:

https://mathaus.ro/blog/top-5-utilizari-ale-polistirenului-un-material-multifunctional—tu-pe-cate-dintre-ele-le-stiai-Art231