Mai multe despre sistemele fotovoltaice

Cum funcționează unei sistem de fotovoltaic?

Panourile solare produc electricitate din razele soarelui. Energia produsă poate fi injectată direct în rețea, poate fi răscumpărată de către compania de utilități sau poate fi stocată în baterii pentru a fi utilizată ulterior.

O celulă solară sau o celulă fotovoltaică este un dispozitiv în stare solidă care convertește radiația electromagnetică (captarea fotonilor) direct în energie electrică.

Conversia de energie se bazează pe faptul că absorbția radiației generează particule încărcate capabile de mișcare. Sunt forțate să se deplaseze în mod ordonat de câmpul electric încorporat în dispozitiv datorită diferenței de potențial electrochimic și a muncii de ieșire a electronilor. Adică se generează un curent electric.

Acest fenomen are loc și în lămpile cu descărcare în arc, fără a fi nevoie doar de lumina solară. Celulele solare sunt realizate din plachete subțiri de siliciu. Sunt montate pe diferite suprafețe de suport, asigurând astfel rigiditatea și rezistența la deteriorare a celulei.

Atomii cu proprietăți specifice sunt difuzați în straturile de siliciu, rezultând un semiconductor contaminat. Unii dintre atomii de impuritate au un surplus de electroni. În timp ce alții au un deficit de electroni în comparație cu siliciul suport.

Dacă fotonii care compun lumina se ciocnesc cu un atom care are un surplus de electroni, îl vor doborî și vor iniția un flux de electroni, adică un curent continuu va curge într-o rețea închisă. Lumina determină generarea unei tensiuni continue între polii celulei solare. Astfel, celula solară poate fi considerată ca un generator de curent.

A napelemek működése

NAPELEMEK MŰKÖDÉSE

A napelemek elektromos energiát állítanak elő a napsugárzás hatására. A termelt energiát közvetlenül visszatáplálhatjuk az elektromos hálózatba, ezt a szolgáltató visszavásárolja, vagy akkumulátorok segítségével eltárolhatjuk későbbi felhasználásra.

A napelem vagy fotovillamos elem olyan szilárdtest eszköz, amely az elektromágneses sugárzást (fotonbefogást) közvetlenül villamos energiává alakítja. Az energiaátalakítás alapja, hogy a sugárzás elnyelődésekor mozgásképes töltött részecskéket generál, amiket az eszközben az elektrokémiai potenciálok, illetve az elektron kilépési munkák különbözőségéből adódó beépített elektromos tér rendezett mozgásra kényszerít, vagyis elektromos áram jön létre. Ez a jelenség ívkisüléses lámpák esetén is lezajlik, nem szükséges kizárólagosan napfény.

A napelemek vékony szilícium lapkákból állnak, amelyeket különböző hordozófelületekre visznek fel, ezzel biztosítva az elemnek megfelelő merevséget, és sérülésmentességet. A szilícium lapkákba rétegesen meghatározott tulajdonságú atomokat diffundálnak, ezzel egy úgymond szennyezett félvezetőt kapunk.

A szennyező atomok egy része elektron többlettel bír, másik részének elektron hiánya van a hordozó szilíciumhoz képest. Ha a fényt alkotó fotonok egy olyan atommal ütköznek aminek elektron többlete van, ezt kiütve elektron áramlás indul meg, azaz egyenáram fog folyni zárt hálózatban. A fény hatására a napelem pólusai között egyenfeszültség alakul ki. Tehát a napelem áramgenerátornak tekinthető.

Forrás: https://napelemtechnika.hu/hirek/86-minden-a-napelemrol-blog/49-napelemek-mukodese

Importanța etanșeității aerului

Importanța și avantajele etanșeității aerului

Problema etanșeității aerului a apărut odată cu apariția caselor pasive. În trecut, constructorii și proiectanții erau mai interesați de conceptul de perete respirabil. Clădirile moderne de astăzi, conștiente de consumul de energie, adoptă toate metodele care pot duce la reducerea pierderilor de căldură. În plus, o etanșeitate excelentă la aer ajută, de asemenea, la prevenirea problemelor și a deteriorării clădirii cauzate de condens, prin reducerea la minimum a mișcării necontrolate a aerului.


Cu toate acestea, este foarte important de subliniat faptul că oricine are nevoie de etanșeitate trebuie să asigure, de asemenea, o ventilație adecvată.

(În cazul caselor pasive, se folosește întotdeauna ventilația cu recuperare de căldură). De multe ori, acest lucru nu este luat în considerare, astfel încât, din păcate, ne putem confrunta cu erori de construcție și de proiectare în legătură cu renovarea clădirilor vechi (sau chiar, în cazul construcțiilor noi, dacă nu sunt suficient de bine gândite).

În clădirile tradiționale, ca să simplificăm, efectul de “uscare” al încălzirii înseamnă că umiditatea este scăzută în timpul iernii.

Modernizarea izolației termice și proiectarea unei anvelope a clădirii mult mai etanșe și mai dense (ferestre și uși din plastic, suprafețe etanșe) poate duce la o creștere a umidității în spațiul de locuit. Acest lucru, coroborat cu temperaturi de suprafață mai scăzute la nivel local din cauza posibilelor punți termice reziduale, poate duce la apariția umidității și chiar a mucegaiului.
Existența etanșeității la aer ar trebui verificată prin intermediul unui test, care este obligatoriu pentru ca locuințele pasive să fie certificate.


Acest test ar trebui efectuat imediat după ce a fost finalizată anvelopa etanșă a clădirii (ferestre, uși), deoarece este încă posibilă identificarea clară a punctelor de scurgere și repararea acestora la un cost în general scăzut. În cazul defectelor cauzate de scurgeri de aer, viteza fluxului de aer poate fi chiar măsurată cu un instrument Defecte și puncte de scurgere tipice: îmbinări între pereții exteriori, acoperișuri sau plăci de pardoseală, modificări de materiale, instalații de uși și ferestre, treceri de cabluri și țevi, instalații electrice și mecanice.

Deci, de ce este importantă etanșeitatea aerului?

  • Pentru a evita condensarea vaporilor de apă în interiorul structurii. În cazul în care aerul și condensul dintr-o încăpere caldă, încălzită și, prin urmare, umedă (de exemplu, bucătărie, baie) pot ajunge în partea mai rece a structurii clădirii, se pot condensa acolo și pot atinge punctul de rouă (care este în general de 12,6 C la 20C grade și 50% umiditate), provocând daune structurale.
  • Pentru a evita fenomenele de curent de aer. La îmbinările necomprimate se pot dezvolta curenți de aer necontrolați, ceea ce poate perturba confortul ocupanților, de exemplu, pe timp de iarnă cu vânt.
  • Evitați podelele reci. După cum știm, aerul rece se deplasează în jos. În plus față de condițiile de iarnă, aerul exterior pătrunde, de asemenea, în principal prin părțile inferioare ale clădirii. Acest lucru poate duce la podele neplăcut de reci la nivelul inferior al locuinței.
  • Din motive acustice. Chiar și golurile foarte înguste din structura clădirii pot cauza o reducere bruscă a atenuării zgomotului.
  • Un alt aspect important pentru casele pasive este că schimbul de aer necontrolat afectează negativ eficiența sistemului de ventilație.
  • Principiul izolației termice se bazează pe efectul “izolator” al aerului aproape nemișcat închis în structură. În cazul în care aerul trece prin materialul izolator, o mare parte din energia termică stocată în aer este extrasă, astfel încât capacitatea de izolare termică este mult redusă.
  • Mișcarea necontrolată a aerului poate duce chiar la pătrunderea poluanților în spațiul de locuit.
  • Și nu în ultimul rând, deoarece clădirile bine izolate din zilele noastre au o pierdere de ventilație foarte mare ca proporție din pierderea totală de căldură, de până la 50%. Etanșeitatea insuficientă a structurii și energia termică care se scurge prin ea provoacă pierderi semnificative de energie.

A légtömörség fontossága

A légtömörség hatásai és fontossága

Légtömörség és tényezői házon belül:

A légtömörség kérdésköre a passzívházak térnyerésével került a szakmai figyelem homlokterébe. Korábban építtetők és tervezők körében is inkább a lélegző fal, mint fogalom volt az elvárás.

Mai modern, energiatudatos épületek esetében minden módszert megragadunk, ami a hőveszteségek csökkentéséhez vezethet. A kiváló légtömörség e mellett a levegő kontrollálatlan mozgásának minimalizálásával is segít megelőzni a pára által előidézett problémák, épületkárok kialakulását.

Nagyon fontos azonban kiemelni, hogy aki légtömörséget követel, annak gondoskodnia kell a kielégítő szellőztetésről is. (Passzívházak esetében mindig hővisszanyerős szellőztetést alkalmazunk.)

Erre sokszor nem gondolnak, és így sajnos találkozhatunk régi épületek felújítása kapcsán (de még akár nem kellően átgondolt esetben új építés estén is) ezzel kapcsolatos építési, tervezési hibákkal. Hagyományos épületekben – leegyszerűsítve – a fűtés ’szárító’ hatása miatt télen alacsony a páratartalom. Utólagos hőszigetelés és a korábbiakhoz képest jelentősen légzáróbb, tömörebb épületburok kialakítása (műanyag nyílászárók, légzáró felületképzések) következtében a páratartalom a lakótérben könnyen megemelkedik, feldúsul. Ez párosulva az esetlegesen megmaradó hőhidak következtében kialakuló lokálisan alacsonyabb felületi hőmérsékletekkel, párásodáshoz és akár penészfoltok megjelenéséhez is vezethet.

A légtömörség meglétét célszerű – minősítendő passzívházak esetében kötelező – vizsgálattal ellenőrizni.

Ezt a vizsgálatot célszerű közvetlenül a légtömör épületburok elkészülte (ablakok, ajtók beépítése) után elvégezni, mert ilyenkor még van lehetőség a szivárgási helyek egyértelmű meghatározására (hőkamera vagy pl. füstképző stift segítségével) és javításuk is alapvetően kis költséggel megoldható. A légtömörség által keletkezett hibákban a légáramlás sebessége műszerrel akár mérhető is.

Jellegzetes hibák, szivárgási helyek: külső falak csatlakozásai egymáshoz, tetőhöz vagy padlólemezhez, anyagváltásnál, ajtó- és ablak beépítéseknél, kábel- és csőátvezetéseknél, elektromos ill. gépészeti szerelvények beépítésénél.

Tehát miért is fontos a légtömörség?

  • Szerkezeten belüli vízpára kondenzáció elkerülése miatt. Ha a meleg, fűtött és ezzel együtt nedves helyiségből (pl. konyha, fürdő) az épületszerkezet hidegebb tartományába el tud jutni a levegő és vele együtt a pára, ott elérve a harmatpontot (ami általános esetben 20C fok és 50% nedvesség mellett 12.6 C) lecsapódik, szerkezeti károsodást okozhat.
  • Huzatjelenségek elkerülése miatt. A légtömörtelen csatlakozásokon ellenőrizetlenlégáramlások alakulhatnak ki, amelyek zavarhatják a bent tartózkodók komfortérzetét.
  • Hűvös padló elkerülése miatt. Mint tudjuk, a hideg levegő lefelé száll. A téli légállapotok mellett a kinti levegő is főleg az épület alsó részein áramlik be. Ennek eredménye lehet a kellemetlenül hűvös padló a lakás alsó szintjén.
  • Akusztikai okból. Már az épületszerkezetben kialakuló igen keskeny rések is okozhatják a zajcsillapítás erőteljes csökkenését.
  • Passzívházak esetében az is kiemelt szempont, hogy az ellenőrizetlen légcsere a szellőztető berendezés hatékonyságát is negatívan befolyásolja.
  • Hőszigetelés elve a szerkezetbe zárt, közel mozdulatlan levegő ’szigetelő’ hatásán alapul. Ha a szigetelőanyagon levegő áramlik keresztül, akkor abból sok, a levegőben tárolt hőenergia kerül elvonásra, így a hőszigetelő képesség lecsökken. Ellenőrizetlen légmozgással akár légszennyező anyagok lakótérbe kerülése is elképzelhető
  • A mai, jól hőszigetelt épületek esetében a szellőztetési veszteség részaránya a teljes hőveszteségen belül nagyon magas, akár az 50 %-ot is elérheti. A nem kellően légtömör szerkezet energiaveszteséget okoz.