LogoHome

Hővisszanyerő szellőztető rendszerek

HRV:

Ahogy a nevében is benne van, ez a rendszer hőt cserél és szellőztet. A két légáram a hővisszanyerő egységen belül halad át anélkül, hogy fizikailag keveredne, majd az elszívott levegő hője a kintről hozott friss frisslevegőbe kerül, és a csővezetékeken keresztül minden helyiségbe kerül. Az elszívott és a befúvott levegő nem ugyanazon a csövön belül áramlik, így nincs keresztszennyeződés a különböző légáramok között.

A bejövő szellőzők friss levegőt juttatnak be az épületbe kívülről. Ahogy a levegő bejut a tetőn keresztül, áthalad a hőcserélőn. Ezzel egyidejűleg a ház belsejéből ellentétes irányba áramlik az állott(de meleg) levegő. A hőcserélő mechanizmuson is áthalad, de nem keveredik a hűvös friss levegővel. Ehelyett a kétféle levegő külön csövekben halad egymás mellett. Az épület belsejéből érkező meleg levegő felmelegíti a kívülről érkező friss, hideg levegőt. A friss levegő most már meleg, és beáramlik az épületbe.

Passzívházaknál követelmény hogy ha nincs hidegebb mint -10oC akkor a beáramlott levegő minimum 16.5oC kell legyen. (Nem mondja, hogy bent mennyi kell legyen a levegő) (The passivhaus handbook). Az emberek hajlamosak magasabb hőfokra emelni a ház hőmérsékletét, ha úgynevezett hideg huzatokat érzékelnek. Ezt légtömörség kialakításával és szellőztető rendszerek használatéval lehet megakadályozni, ebben az esetben az épület lakói akár két C fokkal alacsonyabb hőmérsékletű szobában ugyanazt a komfortérzetet érik el mintha egy melegebb, de huzatos szobában lennének.

Központi szellőztető vs decentralizált

Központi szellőztető

A központi, vagy centralizált szellőztető a rendszer, ahogy  a nevében is benne van, egy központi egységről szívja majd juttatja a levegőt a különböző helyiségekbe a csöveken keresztül amit általában a födém alatt vagy felett jut minden helyiséghez

A hővisszanyerő rendszerrel kihasználható az, ami már létezik, valamint csökkenteni lehet a környezetre gyakorolt hatásunkat, beleértve azt a hőmennyiséget is, amelyet naponta elveszítünk a kiáramló levegő segítségével. A hővisszanyerő rendszerek úgy működnek, hogy az ingatlanban lévő értékes meleg levegőt vagy vizet hasznosítják a külső levegő hűtésére vagy fűtésére.

A Passivhaus Handbook írói szerint egy átlagos lakásban egy átlagos HRV kb. 1kWh fogyaszt naponta. Egy hannoveri passzívházban sikerült elérni, hogy egy HRV 1kWh energia felhasználásával sikerült 16.5 kWh energiát előállítani.

A hővisszanyerő rendszer a normál fűtési rendszertől függetlenül működik, minden helyiségben szűrőkkel ellátott szellőzőszelepek találhatók, amelyek levegőt juttatnak be és ki minden helyiségből, amelyek a hővisszanyerő egységhez vezetnek.

Ezek a rendszerek különösen fontosak a légtömör épületeknél mivel másképp nem tudna szellőzni megfelelően.  A hővisszanyerő rendszer telepítése lehetővé teszi, hogy az ingatlan légmentesen zárjon, és nincs szükség ablaknyílásokra vagy fürdőszobai elszívó ventilátorokra, ez egészségesebb, tisztább és csendesebb környezetet teremt.

Az újabb szellőztető rendszerek már akár 95% hőenergiát is megtakaríthatnak. Emellett soknál beállítható, hogy a meleg, nedves szobából több energiát vonjon el.

HRV elemei:

Központi egység: Ez tartalmazza a hőcserélőt, a két ventilátort ami mozgatja a ki és beáramló levegőt, és a két levegőszűrőt. Ennél az elemnél nagyon fontos a megfelelő szigetelés, főleg ha a házon kívül van elhelyezve.

Kondenzvíz lefolyó: kondenz akkor keletkezik amikor a meleg, nedves levegőből kivonják a meleget és így a hidegebb levegő nem tudja megtartani az összes párát, ezért az visszaváltozik cseppfolyós állapotba. (A hideg levegő kevesebb párát tud megtartani). A kondenzvíz lefolyó hozzá kell legyen csatlakoztatva az épület lefolyó rendszeréhez és el kell legyen látva fagy védelemmel.

Fagy védő: Ez különbözik a kondenzvíz lefolyó fagy védelmétől. Ebben az esetben a központi egységet kell megvédeni a fagytól. Egy olyan rendszer van kialakítva, amit a légcsatornákba építenek és felmelegítik a beáramló levegőt amennyiben az alacsonyabb mint -5oC.

Levegőszűrők: A központi fejegységben található egy F7 megnevezésű finom részecske szűrő ami a beáramló levegőt szűri és egy G4 nevezetű filtert ami a kiáramló levegőben lévő durva port szűri. Mindkettő a központi egységen kívül található, ezzel is védve azt. A konyha elszívójánál található egy zsírszűrő is, ami a zsír csövekbe és fejegységbe való bejutását akadályozza meg.

Légcsatornák: A két légcsatorna kapcsolja össze a kinti vagy benti levegőt a fejegységgel. A beszívó csatorna legalább 3 méter magasan kell legyen, mivel ezen a magasságon tisztább a levegő. Nem szabad a két nyílást tud közel rakni egymáshoz, mivel hanem a kiáramló levegőt beszívhatja a beszívó csatorna. Ezek közt legalább 2 méter távolság kell legyen, ha egymás fölé szeretnénk helyezni akkor a ki szívó csatorna kell legyen felül és legalább 1 méter távolság kell legyen köztük.

Amennyiben a fejegység az épületen belül található, akkor a beszívó csövet le kell szigetelni, hanem az a beáramló levegő és a benti levegő hőmérséklet különbség miatt kondenzációhoz vezet.

Amennyiben hidegebb régióban van használva, lehetőség van a beáramló légcsőbe szerelni egy elektromos radiátort, ami a már felmelegített levegő hőmérsékletét felemeli az optimális szintre, de lehetőség van ezt a központi fejegységben is elhelyezni.

Hangtompítók: A hangtompítók megakadályozzák a fejegységből jövő zajok mozgását, valamint megakadályozzák a helyiségek közti hangáramlást.

Levegő terminálok: Ezek azok a tárgyak amik közvetlenül kapcsolódnak a falhoz, ez az ami a lakók számára látható. Több féle kialakítása van, van amelyik inkább a hatékonyságot, van amelyik az esztétikát helyezi előtérbe.

Nyári elterelő: A nyári melegben ez az elterelő  eltereli a fejegységtől a beáramló levegőt és egyenesen az épületbe viszi.

Központi vezérlőegység: Ez az egység teszi lehetővé, hogy különböző módokat állítsunk be. (Például csökkentett működés módba ha nem vagyunk otthon vagy megnövelt teljesítménnyel főzés esetén.

HRV előnyei:

  • csökkenti a port és a pollent a szűrői segítségével
  • csökkenti a levegő páratartalmát
  • elszívja a szagokat
  • csökkenti az energiafelhasználást
  • akár 95% energiát is újrahasznosít

HRV hátrányai:

  • az én meggyőződésem ellenére, ez a rendszer nem hűti le a meleg levegőt a nyári hónapokban, kivéve ha a légcsövek a föld alatt vannak vezetve. Amennyiben nincsenek a csövek elvezetve, akkor klímaberendezés szükséges az épület hűtésére.
  • Egy nem megfelelően szigetelt épületben nem tud hatékonyan működni mivel mielőtt a rendszer megmentené a hőenergiát, addigra a ház szerkezetén távozik az.
  • Egy nem megfelelően légtömör házban ugyancsak ez a probléma mivel a lyukakon a hőenergia valamint a pára is távozik mielőtt a rendszer elvszívhatná azt.
  •  

Karbantartás:

Pont mint az autóknál, itt is évente szűröket kell cserélni annak érdekében, hogy megtisztított levegő jusson a szerkezetbe.

Miért van szükség a szellőztető rendszerekre

Vezető  MVHR készítők:

Vent-Axia, Airflow, Duco, Xpelair, Nuaire, Caladair, Vortice , Quiet-Vent, Blauberg

Központi szellőztető vs decentralizált

Decentralizált

A decentralizált hővisszanyerés ugyanazt a célt szolgálja, mint egy központi rendszer: szellőzési forrást biztosít a hő feláldozása nélkül. Ahelyett, hogy egy központi pontról szellőztetné a házat, kisebb léptékben működik, ami lehetővé teszi az energiahatékonyság helyiségenkénti kezelését. A legjobb választás az ingatlan méretétől és a használat módjától függ. Ez az egység rövid ciklusokban működik, amelyek működés közben automatikusan átkapcsolnak.  Az első ciklusban kiszívja az elhasználódott levegőt és nedvességet az ingatlan belsejéből. Ahogy a levegő áthalad az egységen, az egység megtartja a levegő hőjét. Ciklusokban működve egy kis egység képes a levegőcserét elősegíteni anélkül, hogy a bejövő és kimenő légáramokat összekeverné. Miután átvált a második ciklusra, átadja a hőt a bejövő friss levegőnek. Egy kicsit úgy lehet elképzelni mint a motor dugattyúi, egyszer kiszívja az elhasznált levegőt, majd befújja A decentralizált hővisszanyerés fantasztikus lehetőség felújításokhoz vagy utólagos átalakításokhoz, különösen kisebb vagy régebbi lakások esetében, mivel ezek kevesebb helyet igényelnek. Több egység telepítése az ingatlanban hasonló eredményt hoz a központosított rendszerhez. A decentralizált hővisszanyerés legjobb kihasználása érdekében továbbra is le kell zárnia azt a teret, amelyen dolgozik, hogy megakadályozza a levegő szivárgását.

HRV (Heat Recovery Ventillation) vs ERV (Energy Recovery Ventillation)

Ahhoz, hogy megértsük mi a különbség a két rendszer között és miért fontos sok helyen az ERV, tudnunk kell mit jelent a relatív páratartalom.

Relatív páratartalom

A relatív páratartalom azt mutatja meg, hogy a levegő által tárolható maximális vízgőzmennyiséghez képest mennyi a levegő vízgőztartalma.

Ha például 30°C a levegőben 15 g/m³ a levegő vízgőztartalma, akkor a relatív páratartalom 50%-os, mivel, ezen a hőmérsékleten a levegő 30,0 g/m³ tud tárolni.

A fenti példánál maradva, míg +30°C pontosan 30g/m³ a levegő maximális vízgőztartalma, addig -10°C fokon ez az érték csak 2,2g/m³.

Azért relatív a páratartalom mivel ha mondjuk 10 C fokos a levegő akkor a maximum vízgőz tartalma 2.2 gramm/m3 lehet. Amennyiben mind a 2.2 grammot tartalmazza, akkor a levegő páratartalma 100%. Viszont ha a levegő 30oC és mondjuk 15g/m3 vízgőzt tárol, akkor az csak 50%. Tehát lehet akár kevesebb vízgőz egy 100%-os páratartalmú levegőben, mint egy 50%-osban.

A pára hatása az emberi szervezetre:

A passzívház standard úgy határozza meg, hogy a szervezetünknek a 35-55% relatív páratartalmú levegő az ideális. Nem mellesleg, ha ennél az értéknél alacsonyabb a páratartalom, hajlamosak vagyunk hidegebbnek érezni a hőmérsékletet, és ha ennél az értéknél magasabb, hajlamosak vagyunk túl melegnek érzékelni.

Túl alacsony páratartalom következményei:

  • szemek kiszáradása és irritálódása
  • bőr viszketése és sáppadtá válása
  • légzőrendszeri problémák
  • nyálkahártya kiszáradása

 Túl magas páratartalom következményei:

  • atkák és gombák elszaporodása
  • nehezebb légzés (asztmások fojtogató érzést is érezhetnek)
  • fejfájás, figyelem és koncentrációs képesség romlása

Relatív páratartalom szabályozási módszerei:

Higroszkopikus felületek használata a helyiségekben (agyag vakolat)

Növények elhelyezése mivel ők magas páratartalom esetén magukba szívják a párát, míg alacsony esetén párát bocsájtanak ki magukból.

ERV

Az ERV segít fenntartani a relatív páratartalmat egy épületen belül. Amikor az ERV hőenergiát ad át két légáram között, akkor a bennük lévő nedvességet is továbbítja.

Miért fontos a relatív páratartalom szabályozása?

Ha egy épületben 22 fok van és 50%-os relatív páratartalom, az azt jelenti, hogy 11g/m3 vízgőz van a levegőben. Amennyiben a HRV vagy ERV kiszívja ezt a levegőt, és befújja a 22 fokra felmelegített kinti 10 fokos akár 100% páratartalmú levegőt, akkor a lakásban a páratartalom lecsökkenhet akár 10-20%-ra ami már káros az egészségre.

Az ERV működése: Úgy működik mint a HRV, csak itt a központi fejegységbe van szerelve egy műanyag kerék ami be van vonva silica géllel (ez magába szívja a párát). Ez a kerék folyamatosan forog.

Tehát amikor a két légáram belép az ERV-be, a rendszer a nedvesség egy részét a nedvesebb légáramból veszi, és a kevésbé nedves légáramra juttatja. Ez segít távol tartani a páratartalom nagy részét otthonából a meleg, párás hónapokban, és lehetővé teszi, hogy a páratartalom bent maradjon a hűvös, száraz hónapokban.

Értékek, amiket figyelembe kell venni HRV vagy ERV előtt:

Légszállítás: A légszállítás azt mutatja meg, hogy a szellőztetőgép hány m3/h levegőt képes szállítani 1 óra alatt. Itt arra kell figyelni, hogy a gyártók különböző nyomáskülönbségeken (Pa) mérik a saját termékeiket.

COP  (Coefficience of performance) – Teljesítménymutató: Ez az érték azt mutatja meg, készülék 1kW felvett elektromos áram segítségével, mekkora energiatermelésre, hőteljesítmény leadására képes. Minél magasabb az érték, annál jobb.

PHI (Passive House Institute) – Passzívház minősített hatásfok: Ez az érték azt mutatja meg, hogy a hőenergia mekkora részét képes átadni a kiáramló levegő a beáramló levegőnek. Ezt a mérést csak már beépített formában a Passive House Intitute végzi.

A Passivhaus Handbook írói szerint egy átlagos lakásban egy átlagos HRV kb. 1kWh fogyaszt naponta. Egy hannoveri passzívházban sikerült elérni, hogy egy HRV 1kWh energia felhasználásával sikerült 16.5 kWh energiát előállítani.            

You might also enjoy