LogoHome

Penész a házban: Ismerjük fel, kezeljük, és előzzük meg!

Miért penészesedik a fal?

Gyakori probléma, hogy régebbi épületek szigetelése, ablakcseréje után penész jelenik meg a szobákban. A penészesedés ronda, és a penészgomba spórája az egészségre is nagyon káros.

Penészedés okai

Ha az alábbi két tényező találkozik, a fal penészesedése megindul:

  1. Alacsony a fal felületi hőmérséklete
  2. Magas a páratartalom

Ezek az alapvető fizikai okok, de ezek visszavezethetők az épület jellemzőire, illetve a lakók szokásaira. Az épület jellemzőit az ablakok cseréje alapvetően megváltoztatja, a penészedés igen sokszor az ablakcsere után indul meg.

Mit lehet tenni? A kiváltó okok megszűntetése

A penészes falfelületet lehet kaparni, festeni, lefújni vegyszerekkel, bekenni csoda festékekkel, de ez csak rövid ideig hatásos, átmeneti megoldás. A kiváltó okokat kell megszűntetni. Sajnos ez gyakran komoly költség: a penészesedés oka gyakran az épület szerkezei elemeinek a hibáira vezethető vissza.

Miért alacsony a fal felületi hőmérséklete?

Téli időszakban a fal felületi hőmérséklete igen alacsony lehet. Az okok szerteágazók:

  1. A szobában nem fűtenek eléggé. A megoldás egyszerű: fűteni kell a szobát. Sajnos a legtöbb esetben anyagi okokból, a fűtési költségek lejjebb szorítása érdekében nincs egy szoba fűtve. Sajnos nincs varázsszer, vagy a penészt kell elviselni, vagy a magasabb fűtésszámlát. Sajnos hosszú távon a penész drágább, mert a penészgomba spórája rendkívül káros az egészségre; a fűtésszámlán megtakarított pénz mehet majd gyógyszerekre, gyógykezelésre (allergia, asztma, stb…).
  2. A fal hőhidas. A hőhíd olyan felület aminek jobb a hővezetési képessége mint a környezetének, amiatt télen jobban lehűl. Egyik ilyen hőhíd tapus, amikor több épület szerkezeti elem kapcsolódik egymáshoz  (pl. külső fal – födém). A jobb hővezetésű rész télen erősen lehűl. A másik típus az ún. geometriai hőhíd, ezek az épület sarkai, kiszögelései.  Hőhíd mindig van, az egyedüli cél a hőhidak minimalzálása lehet, ennek eszköze a hőszigetelés. Sajnos bizonyos hőhíd típusok nem, vagy csak nehezen szigetelhetők. Ha a tervezés-kivitelezés során a csomópontok kialakítására nem ügyeltek kellően, akkor a hőhíd a “házba van építve”, ennek orvosolása szinte lehetetlen.
  3. Vizes falszerkezet.  A falak hővezető képességét a nedvesség javítja. Ha vízszigetelési problémák miatt a falazat a talajből folyamatosan vizet szív fel, akkor az átnedvesedett falak jobban hűlnek.

Javaslatunk: a hőhidakról és a pontos felületi hőmérsékletekről hőkamerás vizsgálat ad tájékoztatást. Sok vállalkozás foglalkozik hőkamerás épületdiagnosztikával, érdemes egyiküket felkeresni, de a Celiqum csapata is bátran segíthet ebben.

Egyes típusok páratartalmat is mérnek, és kiszámítják azt a felületi hőmérsékletet, ahol a pára kicsapódik. Ilyen eszközzel a falak kritikus felületei megkereshetők.

Miért magas a szoba páratartalma?

Egy négy fős család naponta 10-14 liter párát juttat a lakás levegőjébe. A pára forrása:

  • az emberi biológiai folyamatai (pl. légzés, izzadás)
  • fürdés
  • főzés
  • ruhaszárítás
  • takarítás (felmosás)
  • az épületben működő nyitott égésterű tüzelőberendezés működése (pl. gázbojler)
  • növények biológiai folyamatai

Az előző pontban említett vizes falak problémaköréről itt nem szólunk részletesen. A talajból érkező nedvesség a használatból a páraterhelést tovább növeli.

Fentiek részben csökkenthetők, pl. ha a ruhákat nem a szobákban szárítják, egyéb tényezők már alig, vagy egyáltalán nem befolyásolhatók. Amit meg lehet akadályozni, az a PÁRA FELHALMOZÓDÁSA. A pára azért halmozódik fel a szobában, mert a szellőzés elégtelen.

A szobákban felhalmozódott párát szellőztetéssel lehet lecsökkenteni. A legegyszerűbb az ablaknyitás lenne. Az ablaknyitás a legtöbbször nem működő módszer, mert a lakók nem szellőztetnek, mert az alapos szellőztetés kihűti a szobát, lehet újra felfűteni. Eredmény: magasabb fűtésszámla. Lásd a korábbi, “nem fűtenek eléget” pontot.

A lakók csak akkor szellőztetnek, amikor már nagyon-nagyon muszáj. Addigra késő. A páratartalom kicsapódik a hideg falon, sarokban, a penész életfeltételei már megvannak. Folyamatos, rendszeres szellőztetésre lenne szükség, ez viszont megnöveli  a fűtés költségeket, hiszen az ablakon meleg levegő távozik. A lakók az utcát fűtik.

A régebbi épületek rendelkeztek egy nem kívánatos légcserével, ami az ablakok, falak tömítetlenségein keresztül több-kevesebb levegő áramlást okozott az épületben. A legtöbb épületben nincs penész, köszönhetően ennek a láthatatlan és nem kontrollált szellőzési “módszernek”, és a megszokott reggeli és esti kereszthuzatos szellőztetésnek. A páratartalom nem tud feldúsulni. “Cserébe” a tulajdonosok az utcát is fűtik, a fűtésre fordított költség magas.

Felújítás: szigetelés, ablakcsere, kazáncsere

A penész akkor alakul ki, amikor a lakók, megelégelve a magas fűtési költségeket, és az ablakok alatt fütyülő szelet, felújításra szánják el magukat. A szigeteléssel és az új ablakokkal egy zárt, becsomagolt épületet hoznak létre, amely ugyan olcsóbban fűthető, de a kevesebb fűtés éppen abból adódik, hogy már nem megy ki a meleg levegő az ablakok résein, mert az új ablakok tökéletesen záródnak.

A rossz hír az, hogy ezzel együtt a korábbi levegő áramlás is megszűnt, ami még alacsony szinten tartotta a belső páratartalmat. A páratartalom feldúsul, a hőhidas szerkezeteken a pára kicsapódik, a penész szaporodása megindul. Hiába a külső fal szigetelése, sokszor marad hideg felület (pl. sarkok) mert a szerkezeti elemek hőhíd problémáit csupán a homlokzati hőszigetelés nem oldja meg.

Gyakran az ablakok cseréje után a régebbi kazánt is kicserélik, korszerű, kondenzációs típusra. A régebbi, kéményes gázkazánok  a “szellőztetőgép” funkcióját is betöltötték a téli időszakban. Az égéshez szükséges levegő az ablakok tömítetlenségein át érkezett a kazánhoz, és a kéményhuzat biztosította a levegő folyamatos mozgását. A kondenzációs gázkazánok nem így működnek, a gáz elégéséhez szükséges levegő nem a szobákon át érkezik. Az eredmény: a korábbi “kéményes” szellőzési módszer is megszűnt.

Más esetben a lakók milliókat költenek ablakra és hőszigetelésre, és az egyik probléma helyett egy rakás másikat kapnak: a szellőztetés hiányából adódó probléma halmazt (penészedés és levegő minőség)  Az ablakcsere után a lakók rájönnek, hogy a korábbi napi 1-2 szellőztetés már nem elég, a levegő nagyon rossz, ha nem nyitnak rendszeresen ablakot. Abszurd módon, a drága új ablakokon a lakó saját kezűleg engedi ki a hőenergiát.

Megoldás 1: kontrollált gépi szellőztetés hővisszanyerés nélkül:

Olcsó megoldás a csak elszívó rendszerek kiépítése. Figyelem, az olcsóbb egyszerű fürdőszoba elszívó ventilátorok szakaszos üzeműek, erre nem alkalmasak. Folyamatos üzemű ventilátort kell beépíteni, amely a páratartalom növekedésére a fordulatszámát megemeli, majd a normál páratartalom visszaállítása után egy alap szellőzésre áll be. A friss levegőt légbevezetőkön keresztül kell a szobába juttatni.

 Az ilyen ventilátoroknak az alábbi műszaki jellemzői:

  • folyamatos üzemre alkalmas, golyós csapágyazású
  • csendesített üzemű, alapjárati zajszintje 15 dB alatti
  • kis fogyasztású, alapjárati fogyasztása 2-5W
  • légcsatornázhatók (a legolcsóbb ventilátor típusok csak oldalfalba szerelhetők, 2-3 méter légcsatornával már nem bírnak el)
  • képesek páratartalomra szabályozni

Megoldás 2: páramentesítő készülék

Legtöbben a páramentesítő készüléket javasolják a penész ellen. Ezek a készülékek valóban hatékonyan csökkentik a szoba páratartalmát, viszont számolni kell az alábbiakkal is:

  • a gépek működése zajjal jár
  • a gépek fogyasztás nem elhanyagolható, gépnagyságtól függően kb. 160-300 W
  • a gépek a szoba levegőjét keringtetik, és hűtik, friss levegőt nem juttatnak a szobába
  • a szoba levegője továbbra is elhasznált és rossz minőségű lesz (sok CO2 és kevés oxigén), csak a pára mennyisége csökken
  • továbbra is ablakot kell nyitni a friss levegőért, a fűtési rendszer emiatt az utcát is fűti

Megoldás 3: kontrollált gépi szellőztetés hővisszanyeréssel

Teljes megoldást kizárólag a hővisszanyerő szellőztető rendszer jelent. Ez biztosítja a párás levegő folyamatos elszívását, amellett, hogy energiát nem dob ki az ablakon: a meleg levegővel a téli hideg, friss levegőt fűti fel. A hővisszanyerős szellőztetők teljes megoldást nyújtanak:

  • folyamatosan kijuttatják a párás, elhasznált levegőt a szobákból
  • a párás, rossz minőségű levegő helyett friss, száraz levegőt juttatnak a szobába
  • a téli hideg, friss levegőt a hővisszanyerő fűti fel, ingyen
  • a bejuttatott friss levegőt szűrik, így akár pollenmentes levegő is bejuttatható
  • a jó minőségű hővisszanyerős szellőztetők fogyasztása elhanyagolható, kb. 10W/ szoba
  • a jó minőségű hővisszanyerős szellőztetők zajszintje elhanyagolható, 25 db(A) alatt van
  • mivel nem kell ablakot nyitni, hogy a lakók friss levegőhöz jussanak, ezért a fűtési rendszer sem dolgozik feleslegesen az utca fűtésén, nincs pazarlás
  • a hővisszanyerős szellőztetőgép nyáron is működik, ilyenkor a szobába érkező friss levegő hűvösebb

Az eredmény nem csak a penész eltűnése, hanem folyamatos friss, jó minőségű levegő a szobákban, a fűtési költségek csökkentésével.

Forrás: https://szellozes.info/hovisszanyeros-szellozteto-tudastar/szellozes-alapismeretek/peneszesedes-kezelese-szellozessel

You might also enjoy